2016. április 20., szerda

Feminista Magyar Népmesék 22. - A só

Megint szerda, megint Feminista Magyar Népmesék. Aki kíváncsi a sorozat történetére, itt találja a bemutatkozó bejegyzést. Az előző huszonegy mese itt olvasható.

Ma megint egy ismertebb mesét hoztam.


A só

Források:

Benedek, E.: Magyar mese- és mondavilág I. (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1987).
Merényi L.: Dunamelléki eredeti népmesék (Heckenast Gusztáv, 1864).
Nagy, I.: Ondava menti népmesék (Madács-Posonium, 1994).
Sebestyén Á.: Bukovinai székely népmesék (Tolna megyei tanács, 1979-1986).
Mesemondó: Fábián Ágostonné (A só)
Mesemondó: Györfi Ferenc (Semmi sincs jobb a sónál)
Mesemondó: Burus Péterné Román Brigitta (A fekete kiráj legkedvesebb lánya)
Vekerdi J.: Cigány nyelvjárási népmesék II. (Debrecen, 1985).

A mese az AaTh 923 novellamese-típusba (A só / Love like Salt) tartozik.
A Magyar Népmesék rajzfilmsorozat vonatkozó epizódját itt találjátok.


A történet:

Egy öreg király próbára teszi a három lányát: Arra akarja hagyni az országát (avagy a legszebb országát) amelyikük a legjobban szereti őt. A két idősebb lány dicshimnuszokat zeng, de a legkisebb csak annyit mond, hogy úgy szereti az édesapját, mint az emberek a sót. A király haragra gerjed, és elűzi a legkisebb lányt.
A királylány az erdőben bolyongva egy vadászó királyfival találkozik, aki hazaviszi magával. A fiatalok egymásba szeretnek és összeházasodnak; egy nap a királyfi megkérdezi a feleségét, miért űzte el őt az apja annak idején. A lány elmondja az egész történetet, mire a férje elhatározza, hogy megleckézteti az apóst. Az öreg királyt meghívják lakomára, és csupa sótlan ételt tálalnak fel neki. Amikor végre leesik a tantusz, az öreg király bocsánatot kér a lányától. Minden jó, ha vége jó.

Mitől feminista?

Adott egy királykisasszony, aki nem csak esélyes arra, hogy birodalmat örököljön, de ráadásul okos is (sőt, az apjához képest túl okos). Fontosabb neki az őszinteség, mint hogy legyőzze a nővéreit az apa szeretetéért (avagy az örökségért) zajló vetélkedésben. Ez azért érdekes mozzanat, mert a népmesékben nagyon gyakori a nők közötti versengés, vetélkedés, főleg, ha egy férfi figyelméről/szeretetéről van szó - és a való életben is általános képzet, hogy a nők folyton "fúrják egymást." A legkisebb lány azonban nem áll le a nővérei fölé licitálni - inkább vállalja, hogy kidobják a palotából.
Sok érdekes, szimbolikus tartalom búvik meg a történetben a családon belüli erőszakkal és a bántalmazás túlélőivel kapcsolatban is. A királykisasszonyt, önhibáján kívül, értetlen és kegyetlen módon elkergetik hazulról, és mire a királyfi megtalálja, már jóformán ruhája sincs. A királyfi hazaviszi, felöltözteti, feleségül veszi, vagyis teszi, amit a leányt megmentő királyfiaknak tennie szokás. Ami viszont ennél jóval fontosabb mozzanat a történetben: Az ifjú férj nem csak megkérdezi, hogy mi történt, hanem segít is a lánynak megleckéztetni az apját, és bebizonyítani, hogy neki volt igaza. Egyrészt szeretni való az empátia, amivel a királyfi tudni akarja, honnan jött a felesége, mit élt át, és mi bántja. Másrészt pedig kiáll mellette, segít neki bizonyítani az igazát, és nem jön elő azzal, hogy "de hát mondhattad volna azért kedvesebben is, édesem..."


Amit érdemes átgondolni:

Magyar verziót nem találtam rá, de más kultúrákban a mese gyakran összefonódik az álruhás királykisasszony motívumával, ahol a lány nem az erdőben tévelyeg, hanem munkába áll szakácsnőként egy másik király palotájában (így már érthetőbb is, miért a só jutott először az eszébe...). Nem csak remekül főz, de ráadásul besurran egy bálba is, ahol a király fia rögtön beleszeret. Amikor az ifjú ágynak esik a szerelemtől, a szakácsnő ételbe rejtve küldi neki el a gyűrűjét, és fény derül rá, hogy kicsoda is valójában. Ezekben a változatokban a királylány sokkal aktívabb szereplő, és úgy tűnik, pontosan tudja, mit akar.
Szintén érdemes átemelni azt a mozzanatot, amikor a királyfi és a királylány közösen kovácsolnak tervet (avagy menüt) az öreg király megtréfálására - vagy az ötlet egy az egyben a lánytól származik. Néhány magyar változatban utalnak rá, hogy az akcióterv közös munka eredménye, és szerintem jót tesz a mesének egy ilyen párkapcsolat.

Megjegyzés

Népszerű mesetípus a világ más kultúráiban is. Itt van például belőlük egy hosszas (angol nyelvű) gyűjtemény. Shakespeare Lear királya is ezen a mesén alapul, ezért néha "Lear típusként" is emlegetik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése