A Fehér Tigris népe (Kínai kisebbségek meséi 8. - Tucsia)

A Népmesék nyomában a világ körül kihívás folytatásaként belevágtam a kisebbségek és bennszülött népek meséibe. Elsőként a kínai kisebbségek kerülnek sorra. A korábbi bejegyzéseket itt találjátok, a Facebookon pedig itt követhetitek nyomon a sorozatot.

Ehhez a népcsoporthoz nem találtam teljes kötetet, úgyhogy több gyűjteményből mazsoláztam össze a vonatkozó meséket.

The Volume of Tujia and Bai Ethnic Groups
Classical myths of China's 56 ethnic groups
Li Xueqin & Pan Shouyong
New Buds Publishing House, 2013.

A tucsia népcsoport körülbelül nyolcmillió főt számlál, és Kína szívében, a Wuling-hegység területén élnek. Különleges táncművészetükről, gazdag népdalkincsükről, és az általuk készített színes, csodálatos brokátszövetekről híresek.

Fénypontok

A fent ábrázolt, kínai kiadású kötetben összesen két tucsia mese szerepelt. Az első nyolc fivérről szólt, akik a húgocskájukkal egyszerre születtek, de az apjuk a fiúkat kitette a vadonba. A nyolc fiút egy főnix és egy sárkány nevelte fel és tanította mindenféle hasznos dolgokra. Felnőve hazatértek, gondoskodtak a családjukról, megvédték a falujukat, és végül, amikor a húgukból egy szarka segítségével császárné lett, még a birodalmat is megmentették egy ellenséges hadseregtől. A másik klassz mítosz Yiro istennőről szólt, aki megteremtette az első embereket mindenféle zöldségekből, miután két (férfi) istenség kudarcot vallott kőből és sárból alkotott alakokkal (csak hogy tudjátok, a csontjaink bambuszból, a húsunk pedig retekből van).

Találtam egy írást arról is, hogy a tucsia mesékben, más hagyományoktól eltérően, a tigrisek pozitív szereplőként tűnnek fel. Egy legenda szerint a nép őse egy tigris és egy ember házasságából született; egy másik, ismertebb mítosz a nép első vezéréről szól, aki halála után fehér tigrissé változott. Azóta a tucsiák "a Fehér Tigris leszármazottainak" vallják magukat. Az egyik mesében egy favágó és egy tigris barátkozott össze, miután az előbbi tüskéket szedett ki az utóbbi szájából; a tigris nem csak segített a favágónak feleséget szerezni, de ráadásul, amikor hadba szólították, egy tigrishadsereg élén elkísérte a háborúba is. Egy másik történetben egy festő mentett meg egy csapdába esett tigrist, aki cserébe segített neki hazajutni, amikor baleset érte a hegyek között. Egy harmadik mesében egy apatigris jött el egy bábaasszonyhoz, aki segített a párjának világra hozni a kölykeit.
A híres tucsia xilankapu brokátszövésnek is megvan a maga eredetmítosza. Egy lányról szól, aki olyan gyönyörűen tudott szőni, hogy minden virág, minden madár, ami kikerült a keze alól, azonnal életre kelt. Amikor azonban éjszaka kiment a kertbe, hogy megcsodálja a ginkgo fa éjjel nyíló virágait, egy féltékeny sógor megölte. A lány emlékére kapta a nevét a brokátszövet.

Kapcsolatok

A tucsia teremtésmítoszok között is szerepelt az özönvíz és a több nap története: a két teremtő férfi istenség, Zhang Guolao és Li Guolao, tizenkét napot alkottak, hogy felszárítsák a földet az özönvíz után, ám a napok olyan hőséget árasztottak, hogy egy bátor béka gyorsan lenyelt belőlük tizenegyet, megmentve ezzel a világot a pusztulástól. Egy másik történet szerint a tíz napból kilencet bátor legények nyilaztak le, mire a tizedik elbújt, és elő kellett csalogatni. Ez a feladat természetesen a kakasnak sikerült, és a tucsiák azóta is minden júniusban Napfesztivállal emlékeznek meg a fény visszatéréséről.
Ami a trickstereket illeti, egy kínai gyűjtés több mesét is felsorolt egy éles eszű, Luo Lanjiao nevű hölgyről, aki mindenkinek csattanós válaszokat tudott adni; többek között a mesebeli okos lány szerepét is ő töltötte be.

Ki a következő?
A bai népcsoport