Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.
Nyugat-Szahara (avagy a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság) egy nem autonóm ország, mely évtizedek óta küzd a függetlenségért, ezért a szomszédos Algériában szaharai menekültek ezrei élnek táborokban. Amikor Afrikánál tartottam, nem jutottam hozzá megfelelő népmesés kötethez, ezért akkor átugrottam; most viszont sikerült elolvasnom egy csodás kötetet, így visszakanyarodtam az eredeti kihíváshoz egy 201. állomás erejéig.
Y otros cuentos de las mujeres del Sáhara
Ana Crisitna Herreros
Libros de las Malas Compañías, 2017.A könyvben 30 népmese szerepel, amit a Tindufban található menekülttáborokban gyűjtöttek szaharai asszonyoktól. Ana Cristina Herreros spanyol mesemondó és Daniel Tornero illusztrátor 2016-ban látogattak el a 40 éve létező táborokba; Ana meséket gyűjtött eredeti nyelven (ezeket később fordították spanyolra), Daniel pedig gyerekeknek tartott játékos műhelyeket, amelyek során a könyv illusztrációi készültek. Az eredeti fotók és felvételek elérhetők a kiadó honlapján.
A bevezetőt a SzADK kultúráért felelős minisztere írta.
Fénypontok
A tricksterként jelen lévő sündisznó (akiről a kötet címét és borítóját is kapta) néha egészen hősies tetteket is véghez vitt. Az egyik mesében például rávette az állatokat, hogy közösen szálljanak szembe egy zsarnok oroszlánnal. Amikor az oroszlán fel akarta falni, a sün a torkán akadt, és úgy összeszurkálta, hogy felfordult.
A legszebb és legkülönlegesebb mese a könyvben a Struccfiú volt, akit az anyja véletlenül elhagyott a sivatagban, és a struccok neveltek fel. Az után is, hogy kalandos úton visszatért az emberek közé, a struccok követték mindenhová, és élete végéig úgy futott, mint ők.
Kapcsolatok
A szaharai mesék ügyeletes trickstere, és a legtöbb történet hőse a sündisznó volt. Vele estek meg olyan klasszikus sztorik, mint a "forró vizet a kopaszra" (itt víz helyett tűzzel, farkas helyett oroszlánnal); a "termés teteje és a termés alja", a csapdába esett hálátlan állat, a zsákmány elosztása oroszlán és farkas között, az állatok közötti versenyfutás (ezúttal egy fecske ellen), sőt, még olyan sztori is, ahol sün pont úgy osztozott meg a zsákmányon a farkassal, ahogy Prométheusz verte át a görög isteneket.
Szintén megjelent a trickster-figurák között Yuhaa, Naszreddin Hodzsa szaharai rokona. Itt is paprikát kent a szamara fenekére, hogy az gyorsabban fusson. Ismerős sztori volt az is, amelyben egy bolond király betiltotta a vakaródzást, de három furfangos asszony megtalálta a módját, hogy büntetlenül megszeghessék a törvényt.
A nem-sünös mesék között megjelent a vörös kecske és a négy kecskegida (akiket majdnem felfalt a farkas), és az elátkozott fivérek mesetípusa is (Sraysru Dahabu).
Adnak neveket is ezeknek a trickstereknek, vagy csak úgy hivatkoznak rá mint a nálunk a népmesékben hogy a legkisebb fiú meg ilyenek?
VálaszTörlésItt konkrétan csak sünként hivatkoztak a sünre, de fordításban néha nehéz megállapítani (pl. amikor Kancsilnak nevezzük a törpeszarvast, mintha a neve lenne, pedig az eredeti nyelven egyszerűen törpeszarvast jelent...)
Törlés