2019. november 2., szombat

Sokszínű mesék egy sokszínű országból (Népmesék nyomában a világ körül 141. - Dél-Afrikai Köztársaság)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.


11 ​South African Folk Tales – 11 Official Languages
A Celebration of Democracy and Cultural Diversity
Aré Van Schalkwyk
Zytek Publishing, 2005.

A kötet a címéhez hűen 11 mesét tartalmaz, melyeket az ország 11 hivatalos nyelvén alkotó szerzők meséltek újra. Minden szöveg szerepel eredeti nyelven és angol tükörfordításban is. Az egyes fejezetek előtt rövid ismertetőt kapunk az adott nyelvről, kultúráról, szokásokról és viseletről. A könyvet a kulturális miniszter bevezetője nyitja meg, és a dél-afrikai himnusz zárja.

Fénypontok


Az angol nyelvet képviselte Kwenda és a Teknős meséje Margaret Kollmer tollából. Nagyon szép történet volt egy mogorva özvegyemberről, akit egy törzsfőnök csellel vett rá, hogy a teknőse segítségével gyűjtögessen színeket a világból, és tanulja meg ismét élvezni az életet.
A xitsonga mesében egy család együtt indult útnak a vadonba, és a férj azt mondta a feleségnek, ha vadállattal találkoznak, fogja meg a farkát, hogy ő meg tudja ölni. Jött is egy oroszlán, a feleség megfogta a farkát, de a férj elmenekült, és otthagyta az asszonyt az oroszlánnal körbe-körbe futni. Szerencsére egy idő után más vadászok megmentették a cserben hagyott feleséget, a férj pedig megkapta méltó büntetését, és megette valami.

Kapcsolatok

Korábban már találkoztam olyan mesével, mint itt a zulu történet, amelyben egy Nanana nevű, kisemmizett egyedülálló anya legyőzött egy rettenetes elefántot, hogy kiszabadítsa a gyomrából a gyerekeit. A sesotho nyelvet egy klasszikus Hamupipőke-változat képviselte, egy Analeti nevű lánnyal a főszerepben; a siswati nyelvet pedig szorgos és lusta lányok, Tsandzekile és Tondzekile, akik közül az előbbinek végül maga a falu szolgáltatott igazságot.
Tricksterként a Nyúl jelent meg a xhosa mesében, aki rávette a hiú oroszlánt, hogy a saját tükörképe után ugorjon egy kútba. A setswana mesében Nyúl, Teknős és Sakál is tricksterkedett egy sort; Teknős úgy fogta el a vizet lopó Sakált, hogy saját magát kente be ragadós masszával - újdonság volt ez a verzió, mert még sohasem olvastam olyat, hogy maga a trickster lett volna egyben a kátránybábu is...

Hova tovább?
Lesothóba!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése