Mesék kincsesbányája (Népmesék nyomában a világ körül 172. - Izrael)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

The ​Power of a Tale
Stories from the Israel Folktale Archives
Haya Bar-Itzhak & Idit Pintel-Ginsberg
Wayne State University Press, 2019.

Különleges gyűjtemény, különleges céllal. A kötet 53 meséjét az Israel Folktale Archive (IFA) gyűjteményéből válogatták annak ötvenedik évfordulója alkalmából - 2009-ben jelent meg héberül, és tavaly végre angolul is. Az archívumot 1955-ben alapították azzal a céllal, hogy felgyűjtse az Izraelbe emigráló emberek népmeséit, valamint az ország területén élő különböző vallási és etnikai hovatartozású csoportok hagyományait (aktívan szembeszállva a nézettel, hogy Izraelnek kulturálisan egységesnek kellene lennie). Mára már több, mint 24.000 szöveg szerepel a gyűjteményben (közöttük több, mint 500 magyar forrásból származó mese is!). A kötetbe csak olyan történetek kerültek, amiket előtte még nem publikáltak sehol, és a szövegek 26 különféle etnikumot képviselnek. A mesemondók közül tizenkilenc volt nő, és harminchárom férfi.
A kötetből megkap az ember mindent, amit csak szeme-szája kívánhat: bőséges bevezetőt az IFA történetéről és a gyűjtési projektekről, bibliográfiákat, mesetípus-mutatót, fotókat a mesélőkről, indexet, és statisztikákat az IFA gyűjteményéről. Emellett minden egyes meséhez teljes tanulmány jár mindenféle izraeli és külföldi folkloristák tollából. A tanulmányok jegyzetekkel, forrásokkal, bibliográfiával ellátott, többoldalas értekezések, melyeket minden kutató egy kicsit más szemszögből fogott meg; van közöttük feminista értékelés, mesepszichológia, összehasonlító néprajz, stb. Az egész kötet érdekes és izgalmas gyűjtemény, mesemondóknak különösen ajánlott.

Fénypontok

Messze a kedvenc mesém volt a könyvből A király, aki a lányaira bízta a királyságát (blogoltam is róla). Nagyon tetszett, hogy a hősnő kedvességgel és gondoskodással mentette meg a királyságot, és a könnyeit változtatta gyémántokká, hogy az embereknek segíthessen. A másik mese, ami nagyon megtetszett (Az anyai ajándék jobb az apai ajándéknál) arról szólt, hogy egy mostoha folyton dolgoztatta a mostohalányát a ház körül, aki ezért haragudott rá - ám amikor később elszegényedett, rájött, hogy azért tud túlélni, mert megtanult varrni, főzni, stb., és rájött, hogy a mostohája jót akart neki. Ritka az ilyen a mesékben.

Dov Noy professzor,
az IFA alapítója és névadója

Mókás volt A zsugori gazdag ember története Irakból, amelyben hősünk annyiszor javíttatta meg a kopott cipőit, hogy kőnehezek lettek, és aztán hiába próbált megszabadulni tőlük, mindig újabb és újabb bajt hoztak a fejére, míg végül el kellett ismernie, hogy egyszerűbb lett volna új cipőt venni. Humorosnak indult, de elég kegyetlenre sikerült A férfiak bölcsességéről és nők furfangosságáról szóló mese, amelyben egy asszony többször átvert egy nagyképű fickót, bizonyítva, hogy a nők bölcsek és furfangosak is tudnak lenni. Sajnos ezt egy ártatlan lány kárára tette; a mesét kísérő tanulmány nagyon szépen körbejárta a mese lehetséges magyarázatait és jelentéseit.
Mivel a kötet olyan történetekre (is) koncentrált, amik szorosan kapcsolódnak a zsidó hagyományhoz, természetesen sok olyan legenda került bele, ami a pogromok, zsidóüldözések idejéből származik, és hősies áldozatokról vagy csodálatos megmenekülésekről szól. Serah Bat Asher grúziai legendájában egy király, aki megbélyegezte a zsidókat, személyesen találkozott egy legendás harcos lánnyal, az egyiptomi József örök életű unokahúgával, és visszavonta a parancsait. Egy perzsa történetben a kegyetlen királyt a zsidók egy elvarázsolt lyukas vödörrel egy kúton keresztül kihalászták a saját ágyából, és aláírattak vele egy felmentő parancsot mielőtt visszaküldték a palotájába. Egy lengyel történet egy fiúról szólt, akit Oroszországba hurcoltak katonának, és évekkel később véletlenül találta meg ismét a szüleit; egy román történetben pedig egy fiút mentettek meg a szomszédok egy üldözött zsidó család gyerekei közül, és az apja hosszas vándorlás után talált rá ismét, immár gazdag, családos emberként.

Kapcsolatok

Mesélés és lejegyzés
(Kép innen)

Természetesen azért fordultak elő ismerős mesetípusok is a kötetben. Volt például Halál-keresztapa, ezúttal egy női (!) Halállal, és egy sokkal szebb befejezéssel, melyben az apa megkérdezte, mg lehet-e hosszabbítani a gyertyája kanócát - mire a Halál emlékeztette rá, hogy pont azért választotta őt keresztanyának, mert mindenkivel szemben igazságos. A fatestű királylány a kalapvári kisasszony egy verziója volt, és a hozzá tartozó tanulmány nagyon szépen körüljárta a családon belüli erőszak és a gyerekkori trauma szimbolikáját. A hat nővér a hegyekben egy iraki változat volt a nővéreit megmentő Kékszakáll-mesére (bár itt a lány végül csak magát mentette meg). A trükkös "A nő kettőt ér, a férfi egyet" című mese a Bazsalikomlány egy verziója volt, feleselő királlyal és lánnyal, akiből a férjét háromszor elcsábító okos asszony lett. A tojásból született lány itt Rapunzel közeli rokonát takarta.
A macskadémon meséje egy tündérbába-történet volt, csak itt a bábának még egy váltott gyereket is sikerült megmentenie; Dobusht, a lengyel betyárt születése után egy kutya táplálta az erdőben, akárcsak sok más legendás hőst. A király és az öreg favágó jemeni meséje a mi Mátyás királyunk és öreg juhászunk párhuzama volt, Nap és Hold között beduin története pedig az álomlátó fiúhoz hasonlított (itt a végén a fiú két feleséget is elnyert magának).
Irak után ismét előkerült a történet, amelyben egy hal árulkodott egy királynő hűtlenségéről, mindenféle intő tanmesék ellenére. Etiópiai forrásból szerepelt egy újabb verzió Az oroszlán bajszát megszerző, türelmes asszony történetére. Több arab és muszlim változata is felbukkant annak a mesének, amelyben egy okos lány óvatosan ad inni egy szomjas utazónak, nehogy baja essen a hideg víztől - ezt eddig Anait királynő örmény meséjéből ismertem.

Hova tovább?
Palesztinába!