2021. április 18., vasárnap

A mesemondás nem vész el, csak átalakul

Annak ellenére, hogy továbbra is lezárások és karanténok világában élünk, a mesemondás mint műfaj nem tűnt el a mindennapokból. Mivel rég blogoltam utoljára (de már készülnek az újabb bejegyzések!), úgy gondoltam, adok egy kis ízelítőt az elmúlt két hét eseményeiből.

Nálam az utóbbi időben így zajlott a Mesemondó Home Office:

Múlt csütörtökön a Fülöp-szigeteki Xavier University diákjainak meséltem. A "cross-cultural communication" kurzust tartó professzor, Trinnah Marie Caracho kért fel, hogy Magyarország képviseletében vegyek részt egy előadás-sorozatban, amivel a járvány ideje alatt az utazást és a más kultúrákkal való személyes ismerkedést pótolják. Készítettem egy PowerPoint bemutatót magyar érdekességekről és a magyar kultúráról (puli, szalonnasütés, hátrafelé nyilazás, ilyesmi), közben pedig természetesen nem állhattam meg mesemondás nélkül. A hétlábú paripát választottam, a magyar népemsékben tükröződő ősi hiedelemvilágot illusztrálandó. Ilyen előadást egyébként februárban a Bakul Foundation jóvoltából indiai gyerekeknek is tartottam (itt a videó).

Múlt szombaton az Arirang koreai mesemondó szövetség meghívására egy nagyon klassz online mesemondó esten vettem részt, szintén egy előadás-sorozat részeként: minden alkalommal koreai történetek hangzanak el egy másik ország meséivel párhuzamosan. Április 10-én a magyar mesék voltak terítéken. Tündér Ilona álmát vittem magammal, Pályuk Annától, mert azt magyar viszonylatban is kevesen ismerik, ellenben gyönyörű. Rajtam kívül Szűcs Marianna szerepelt még a Só meséjével, illetve a kanadai Celia Lottridge-tól hallgathattuk meg a Kiskakas gyémánt félkrajcárját (amit egy Kate Seredy könyvből tanult, és zseniálisan adott elő). A koreai történetek közül ismerős volt a Mesetarisznya, ami a magyar mesemondók kedvence is, Seung Ah Kim, a sorozat házigazdájának előadásában. Nagyon jó hangulatú, barátságos, mesélős este volt, még akkor is, ha csak a virtuális térben lehettünk együtt. 

Múlt kedden az AMAPED, az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete meghívására tartottam egy online workshopot ausztriai magyar kiskamaszoknak. Előre felkészültem rá, hogy esetleg egy csomó fekete kockához fogok beszélni másfél órán keresztül, mert sok kamaszokkal dolgozó ismerősnek az utóbbi időben főleg ez jutott ki a karanténból. Ehhez képest a gyerekek nem csak jelen voltak arccal-hanggal, hanem ráadásul borzasztóan jó fejnek is bizonyultak. Magyar népmeséket mondtam nekik, amik valamilyen módon kapcsolódtak a férfi-női témákhoz, útkereséshez, határokhoz, szerepekhez, elfogadáshoz. A Csodakút határozott királylányokról szólt, ennek kapcsán a klasszikus meseszereplők tulajdonságairól beszélgettünk (nagyon remek meglátásaik voltak, valaki pl. megjegyezte, hogy a boszorkányok szerinte magányosak a mesékben). Futika kapcsán a sokféleségről és az elfogadásról esett szó, aztán elkezdtünk arról filozofálni, ki hogyan képzeli el a mese szereplőit: magasnak, alacsonynak, szőkének, barnának, világos vagy sötét bőrűnek. Ezt ők hozták szóba, és nagyon élveztem a megjegyzéseiket. Végül elmeséltem még A felhőkön járó fiút is, ha már az útkeresésről volt szó. Jó húsz perccel túlfutottunk az időkereten, a másfél órából majdnem két óra lett, annyi volt a kérdés. Éljenek a kamaszok!

Szerda estére is jutott egy előadás: a maastrichti InnBetween egyetemi lelkészség kis csapatához köszöntem be régi jó barátnőm, Körmendy Petra meghívására (vele szerveztük anno a Holnemvolt Fesztivált). Az előadás-sorozat címe Wide Horizons, ami mindenféle kulturális témákat, programokat foglal magába. Aznap este éppen növényekből, virágokból szőttek a résztvevők csodaszép tavaszi dekorációkat, engem pedig arra kértek fel, hogy közben meséljek nekik szövéssel, fonással kapcsolatos történeteket. Vittem magammal mindenfélét: egy kínai-koreai népmesét egy szélsebesen szövő lányról, Anait királynőt, Grimmék Rumpelstiltskinjének egy korai változatát. Úgy esett, hogy jelen volt néhány iráni hallgató is, akik megkérdezték, ismerek-e iráni történeteket, és mesélnék-e egyet. Nagy örömmel - és rettenetesen izgulva - előadtam Zál és Rúdábé legendáját. Ha valaki azt hiszi, egyszerű dolog más népek történeteit mesélni, próbálja meg úgy, hogy az adott kultúra tagjai hallgatják feszült érdeklődéssel... teljesen más élmény. De nagyon jól sikerült, és ettől mindannyian boldogok voltunk.

Tegnap este az Artists Standing Strong Together nevű közösség szervezésében meséltem egy családi online meseesten. Mivel sokan meséltünk tíz-tizenöt perces időkeretekkel, ide is A felhőkön járó fiút vittem magammal; én voltam az első előadó, és a sztori remekül megadta az alaphangulatot. Sokan voltunk, és az előadás streamingen is ment, mégis sikerült kicsit megmerítkeznem abban a vidám, családias hangulatban, ami a csevegő mesemondók sajátja. Indiától Amerikáig a világ minden sarkából voltak hallgatók és mesélők is. Különösen bájos volt Hajar Ismal előadása, egy kislányé, aki a gyerekmesemondó táborban sajátította el a mesélés alapjait, és olyan csodásan szerepelt - saját költésű mesével! - mint bármelyik profi felnőtt mesemondó. 

Az online előadások mellett persze a kulisszák mögött is zajlanak az események. Befejeztük például a következő két könyvem szerkesztését (mindkettő őszre fog megjelenni, az egyik a Ribizli-sorozat, a másik pedig a Széltestvér folytatása lesz). Ami még ennél is izgalmasabb, hogy meghívást kaptam egy nemzetközi mesemondó projektbe, amivel, ha minden jól alakul, jövőre megint eljuthatok a guadalajarai Mesemaratonra! A projektben hivatalosan négy ország - Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Szlovákia - mesemondói vesznek részt, de meghívásos alapon bekerült egy portugál mesemondó is, valamint én, a szlovák kolléga meghívására Magyarország színeiben. A feladat az, hogy az országunkat képviselő, helyekhez köthető meséket és mondákat válogassunk, úgyhogy épp bőszen agyalok rajta, melyik az az öt történet, ami magába foglalja a magyar hagyomány lényegét...

Hát, ez zajlik mostanában a mesemondók háza táján. További rendezvényekről, hírekről, és szorongást oldó cuki kisállatokról a Facebook oldalamon tájékozódhattok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése