Na ez azért már...

(Tudjátok: szavazzatok, szavazzatok. Részletek Január 19, Közvélemény-kutatás cimszó alatt, szavazás baaaalra <<<<----)

Szóval én tényleg, tényleg türelmes vagyok az amcsikkal. Más kultúra, más szokások, más törvények; nem lehet véleményt alkotni róla amig benne nem élt az ember, amig át nem érzi teljesen, miről is van itt szó. És minél több időt töltök itt, annál biztosabb vagyok benne, hogy velük kapcsolatban legalább annyi az ostoba és téves sztereotipia, mint amennyi állitólag nekik van rólunk (beats magyar nyelvtan).
De azért vannak dolgok amik már nálam is kicsapják a biztositékot.
Politikáról, gazdaságról és egyebekről nem vitatkozom... de ha valamihez értek, akkor az a mesemondás... és most épp erről van szó.
Helyzet a következő:
X.Y. mesemondó amerikai népmesékből állit össze programot általános iskolások (értsd: 6-10 évesek) részére (mielőtt megkérdeznétek: igen, van olyan, hogy amerikai népmese. Nagy részük persze Európából származik... úgy hivják őket, hogy Jack tales, és csak hogy egy hires példát mondjak, az égig érő paszuly közéjük tartozik).
Szóval, X.Y. a következő lapot osztja szét a gyerekeknek fellépés előtt egy héttel, hogy vigyék haza és irassák alá a szüleikkel:
"X.Y. mesemondó ebben és ebben az iskolában ekkor és ekkor készül a gyermekek részére amerikai népmesékből összeállitott programot előadni. A mesék a népszerű Jack tales műfajba tartoznak, melyek főhőse Jack, aki néha lusta és néha ügyetlen, de legtöbbször bátor és barátságos és furfangos, vagyis az úgynevezett trickster kategóriába tartozik. A mesék tanulsága az, hogy a jó mindig elnyeri jutalmát, és többet ésszel, mint erővel.
A program során elhangzó mesékben szó esik megölt boszorkányokról és lefejezett óriásokról, ezért kérjük aláirásukkal erősitsék meg, hogy gyermekeik a fent emlitett meséket meghallgathatják."
Öt percig pislogtam a képernyőre, mire rebootolt az agyam.
Nem találok szavakat.