Nem az én napom

Hát ma valahogy semmi sem jön össze... Kezdődött a dolog azzal, hogy éjjel sikerült életem legrosszabb rémálmait összehoznom, megfejelve a ténnyel, hogy tudtam hogy álmodom, mégsem tudtam feléredni (és persze pont most nem volt felhúzva az ébresztőóra, szóval 10 órát aludtam...).
Mindezek után nagy nagy lelkesedéssel felkészültem a délutáni mesemondásra (a rend kedvéért meg kell jegyezni hogy a banda kérte hogy legyen, én csak jövő szombaton akartam kezdeni) - és jó szokásom szerint egy órát töltöttem a Gallows Hill-en tökegyedül (remélem mind a hat embernek, akik biztosra igérték hogy eljönnek, van halotti bizonyitványa - a "valszeg megyek"-ekekkel már nem is foglalkozom).
A második kör az Anime klub volt, ami természetesen kettőnkből állt (sebaj, önkényesen eldöntöttük hogy mit fog nézni a csapat ebben a félévben, aki nem volt itt, magára vessen). Szidtuk egy darabig az emberiséget úgy általában, azután szépen hazaballagott ki-ki a saját szobájába...
Még csak délután négy, de már most elegem van ebből a napból.