A vaddisznó (Feminista Multikulti Népmesék 8.)

Ismét szerda, ismét Feminista Multikulti Népmesék! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból válogatok. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg a Móra kiadónál. És természetesen ebből a sorozatból is készül könyv :)

Származási hely: Dánia

A történet

Egy özvegyasszony a három lányával dolgozik a ház körül, amikor felbukkan a kertjükben egy vaddisznó. Az asszony kiküldi a lányait, hogy kergessék el. A három lány egymás után üldözőbe veszi a disznót, aki a ködös erdőbe csalja őket, férfivá változik, és magával viszi a lányokat a házába. A két idősebbet egy-egy szobába zárja, a legkisebb azonban megkedvelteti magát vele. Amikor a férfi nincs otthon, megtalálja a két nővérét, megkeresi a kulcsokat, és tervet kovácsol a szökéshez.
Amikor egy nap a férfi arra panaszkodik, hideg van kinn, a lány rábeszéli, hogy vigyen egy zsák szenet szegény özvegy édesanyjának. A zsákba egy adag arannyal, ezüsttel elrejti a nővérét, és betakarja szénnel. A lányt így a zsákban maga a férfi cipeli haza a hátán; amikor útközben megpróbál belenézni a zsákba, a lány kiabál, hogy "látlak!". A férfi azt hiszi, a legkisebb lány figyeli. Így jár a második lánnyal is, a legkisebb pedig végül maga bújik a harmadik zsákba, és szerencsésen hazaér. Amikor hazatérve a férfi észreveszi, hogy üres a ház, dühében megpukkad.

Mitől feminista?

Egy okos és bátor lány nem csak magát menti meg egy gonosztevőtől, hanem a két nővérét is.
Ez a mese rokona a Kékszakáll-történeteknek, csak míg azokban (ATU 312) az előző feleségek mind elpusztulnak, addig ebben a típusban (ATU 311) a hősnő talál kiutat saját maga és a testvérei számára is. Pont azért szeretem különösen, mert európai népmesékben nagyon ritkán találni egymást segítő, nem versengő, egymást megmentő lánytestvéreket, és szerintem rettenetesen fontos, hogy megjelenjenek ilyen kapcsolatok is a mesegyűjteményekben a sok gonosz mostohanővér és szorgos meg lusta lány mellett. A hagyományos mesékben amúgy is ritka a jó női barátság és a pozitív testvéri kapcsolat, így érdemes ráerősíteni az ellenpéldákra.
Ebben a verzióban amúgy azt is szeretem, hogy nem játszik benne a romantikának semmilyen formája. Sok verzióban a lányokat feleségül kéri egy gazdag és jóképű idegen, és a mese tanulsága arra fut ki, hogy ne házasodjon az ember lánya ész nélkül idegenekkel (ami amúgy szintén fontos üzenet, de valahol a lányok hibájává teszi az egészet). Ebben a történetben viszont a lányok egy disznót kergetve tévednek el az erdőben, és csak azért kötnek ki a fickó házában, mert "amúgy sem találják a hazavezető utat." Menedékért mennek hozzá, nem (akármilyen gondatlan) szerelemből, és egyikük sem lesz a szeretője vagy a felesége.

Amit érdemes átgondolni

Az angol szövegben "pig" szerepel - én azért szoktam vaddisznónak fordítani, hogy ne egyszerűen ledisznózzam a fickót (pedig amúgy le lehetne), és mert a disznó az erdőből szalad elő.

Források

Clara Stroebe: Danish Fairy Book (1922.)
Sven Grundtvig: Gamle danske minder i folkemunde (1854.)

Megjegyzés


Érdekesség: a mesetípus angol neve Rescue by the sister - megmentő lánytestvér -, míg a magyar mesekatalógusban Lánygyilkos néven fut. Tényleg vannak olyan változatai, ahol az előző lányok meghalnak, aztán a húguk életre kelti őket. Ld. a Rezeda és az ördögök királya című remek magyar változatot a Ribizli a világ végén kötetben!