Piros Pipacs Kisasszony (Feminista Multikulti Népmesék 9.)

Ismét szerda, ismét Feminista Multikulti Népmesék! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból válogatok. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg a Móra kiadónál. És természetesen ebből a sorozatból is készül könyv :)

Származási hely: Oroqen nép (Kína)

A történet

Laurent Diána rajza (Hősök és Pimaszok)

Egy Yanjiao nevű fiatal vadász szép lányt pillant meg a folyó túlpartján, és flörtölés gyanánt nyilat repít a nyírfakéreg vödrébe. A lány erre bosszúsan azt mondja neki, nagyobb vadász lenne, ha megülné az apja óriási vadlovát. A legény teljesíti a kihívást, és visszatér a folyóhoz, ahol megint meglövi a lány vödrét. A lány erre közli vele, hogy akkor lenne igazán valaki, ha elmenne feleségül kérni Pumeit, a legszebb lányt a világon. A fiatal vadász rögtön a fejébe veszi, hogy megteszi a veszélyes utat, az apja figyelmeztetése ellenére.
Útnak indulva Yanjiao megment egy rakat fiatal lányt egy rettenetes sárkánytól (majdnem bele is hal az akcióba). A lányok között van a folyópartról ismert hölgy is, akit a hajában lévő piros pipacsról ismer meg. A piros pipacsos lány megígéri, hogy elvezeti Pumeihez, és "fivérként és nővérként" utaznak tovább. Útközben mindenféle kalandokba keverednek, démonokkal harcolnak, óriás szúnyogokkal teli mocsáron vágnak át, kölcsönösen megmentik egymást. Amikor megérkeznek a városhoz, ahol Pumei lakik, a lány búcsút int a vadásznak.
Pumei apja három próbát állít minden kérő elé. Az első kettőt Yanjiao könnyedén kiállja - ám a harmadik próba az, hogy a piros pipacsos lányt máglyára teszik a szeme láttára. Természetesen rögtön megmenti, és kiderül, hogy a lány maga volt Pumei. Amikor a döbbent vadász megkérdezi, miért kellett bejárnia érte a fél világot, a lány azt mondja neki, a saját szemével akarta látni, milyen ember valójában. Yanjiao elismeri, hogy Pumei nagyon okos, és boldogan összeházasodnak.

Mitől feminista?

Ha top tíz örök kedvenc mesét kellene választanom a repertoáromból, ez biztosan köztük lenne. Első olvasásra beleszerettem.

Oroqen hölgy, kép innen

Nagyon ritka az olyan történet, amelyben a hős és a hősnő vállt vállnak vetve mennek át mindenféle kalandon anélkül, hogy a mese eleve az ő szerelmükről szólna. Yanjiao, miután a flörtölése nem talált jó fogadtatásra, az utazás során barátként, partnerként, "testvérként" tekint a lányra, olyannyira, hogy megígéri neki, hogy ha elnyerte Pumeit, neki is segít majd férjet keríteni.
Érdemes szót ejteni erről a "flörtölés" dologról. Yanjiao nagy büszkeségében azt hiszi, azzal fog bevágódni a lánynál, ha az íjásztudományát fitogtatja; az sem érdekli, hogy közben kilyukasztja, tönkreteszi a lány vízhordó vödreit. Macsós magamutogatás ez, és a pipacsos lány nem is dől be neki: mindkét alkalommal azt mondja a legénynek, hogy "ez se bátor dolog nem volt, se okos", és javasol valami mást, amivel bemutathatja, mennyit ér. Az apja elvadult lovának megszelídítése szép szimbolikus mozzanat a tombolás megfékezésére, az út pedig, amire Pumei kezéért indul el, valójában maga a folyamat, mely során bizonyíthatja, hogy méltó a lány kezére. Nem attól lesz a végén valódi hős, hogy "elnyert" egy idegen menyasszonyt - hanem attól, ahogy útközben a piros pipacsos lánnyal viselkedett. A mérgező viselkedést tisztelet váltja fel. Az egyoldalú, erőszakos közeledés már régen nem számít romantikusnak; itt az ideje hogy leszokjunk az olyan beidegződésekről, mint pl. "azért húzza a hajad, kislányom, mert tetszel neki, ennek örülni kell!"
Végtelenül fontos aláhúzni Pumei zárszavát: "Meg kellett győződnöm róla, hogy milyen ember vagy, mielőtt feleségül mentem volna hozzád." Kilóg ez a gyakorlatias, okos hozzáállás a sok mesebeli szerelem-első-látásra, házasság-vagy-a-halál történet közül. Pumei nem kockáztat, és nem küldi el próbára a legényt: maga megy vele, szemmel tartja, beszélgetnek, utaznak, akadályokat győznek le együtt, megmentik és támogatják egymást, egy ponton még lovat is cserélnek. Megismerkednek. A megtett út során nem csak szerelem, de kölcsönös tisztelet is szövődik közöttük, ami egy egyenlő és stabil házasság alapjává válik.
(Hozzátenném zárójelben azt is, hogy demiszexuális emberként [a demiknél a vonzalom érzelmi kapcsolaton alapul] nagyon tudom értékelni azokat a meséket, amelyekben nem azonnal zúg valaki bele a másikba, hanem hosszas ismeretség után.)

Amit érdemes átgondolni

Az eredeti szövegben Pumei megmondja a vadásznak, valójában kicsoda, és piros pipacsot dob neki, mielőtt a fiú kiszabadítaná a lángok közül. Én úgy szoktam mesélni, hogy először gondolkodás nélkül megmenti, és aztán tudja meg az igazat. Szeretném azt hinni, akkor is megmentette volna, ha nem ő lett volna Pumei.

Források

(Ez a mese nem lesz benne a feminista gyűjteményben, mert már szerepel egy másik könyvemben)

The Seven Sisters: Folktales from China (Foreign Language Press, 1982.)
Zalka Csenge Virág: Hősök és Pimaszok (PONT Kiadó, 2019.)

Megjegyzés

Mint minden mesének, ennek is fontos ismerni a kulturális kontextusát, főleg a nők szerepe miatt az oroqen hagyományban. Ajánlom olvasásra ezt az angol nyelvű, online elérhető oroqen mesegyűjteményt, sok csodás történet szerepel benne.