2020. február 15., szombat

Túlélő történetek (Népmesék nyomában a világ körül 155. - Ruanda)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.


The ​skin of lions
Rwandan Folk Tales and Fables
Gabriel Constans
Cacoethes Publishing, 2009.

A kötet tíz meséjét olyan 10-19 éves gyerekektől gyűjtötték, akik árván maradtak az 1994-es népirtás vagy az AIDS-járvány következtében, és az El Shaddai árvaházban kötöttek ki. A mesék közül kettő tulajdonképpen személyes történet, amely a saját életüket meséli el. Minden történethez a mesélő neve, életkora, és fotója is mellékelve van. A könyv nagyon rövid olvasmány, de remek kezdeményezés.

Fénypontok

Bájos, nyúlfarknyi történet szólt egy emberről, akit a kutyája mentett meg. A gazda betegen feküdt, mozdulni sem tudott, de a kutya átszaladt a szomszédokhoz, és addig nem hagyta abba az ugatást, míg utána nem mentek, és meg nem találták a nagybeteg gazdáját. Egy másik rövid történetben az az érdekes mozzanat szerepelt, hogy a főszereplő hazavitt magával egy tojást, amiből vérszomjas oroszlán kelt ki...

Kapcsolatok

A kötet címét adó Az oroszlánok bőre annak az afrikai mesetípusnak egy változata, amelyben egy embert egy aprócska állat ment meg egy oroszlántól a jószívűségéért cserébe (azzal, hogy nagy hangon kiabál a rejtekhelyéről, mintha rettenetes ragadozó lenne). Két verzió is szerepelt az "anyám megölt, apám megevett" típusú mesére, ahol éneklő fa vagy bokor árulta el, hová lett a szülei által meggyilkolt gyermek.

Hova tovább?
Ugandába!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése