(Nocsak, alig két nappal vagyok lemaradva. Elképesztő.)
Mivel múzeumokból rövid idő alatt besokalltam - és még bőven lesz időm, hogy megnézzem a maradékot is - Cinnamóni azt javasolta, a változatosság kedvéért (és a jó idő örömére) menjek inkább várost nézni. És mivel a belvárost már összevissza jártam, ezúttal inkább felkaptam egy buszra, és Washington történelmi negyede, Georgetown felé vettem az irányt.
A 'történelmi' itt is amerikai viszonylatban értendő (néhány épület akár kétszáz éves is lehet!), a hangulat viszont utánozhatatlan. Leszállva a buszról (egy random módon választott megállónál - emlíettem már, hogy leszállásjelző gomb helyett csinos sárga madzagok vannak a buszon, amiket meg kell rántani?) csendes és barátságos környéken találtam magam, melyet apró kertek, téglaházikók, elhagyatott villamossínek és pici templomok alkottak. Néhány utcában még macskakő is volt, és sok kovácsoltvas lépcsőn már ott virított a sütőtök meg a többi Halloween-i dekoráció. A főutcát kicsi boltok szegélyezték, amik árultak az égvilágon mindent, fényképektől szőnyegekig. Találtam egyet, ami első ránézésre egy Halloween-jelmezbolt és egy sex shop kereszteséséből született. No comment. Azután egy sarkon befordulva megláttam egy csinos, sárga cégért, mely egy lámpást és egy baglyot ábrázolt, és tudtam, hogy jó helyen vagyok.
A Lámpás nevű kicsike antikváriumot furcsán mitológiai hangulat lengi körül: a három idős hölgy közül, akik vezetik, az egyik nem lát, a másik nem hall, a harmadik nem beszél. Egy kicsit az Amerikai istenek-ben éreztem magam. Otthonos boltocska volt, bóklásztam is benne sokáig. Amikor végre kikerültem onnan, sorra következtek az egyéb érdekességek - ékszerbolt, ahol apró virágokat és leveleket mintázó ékszereket árultak, és pici teaház, egy kutyaimádók boltja, egy finom illatú papírbolt, egy tenyérjós pavilonja, és így tovább. Mivel buszozni nem volt kedvem, lesétáltam a távolt Georgetownon keresztül a Dupont Circle-ig, és ott szálltam újra metróra, kicsit még álmosan az óvárosi hangulattól. Ideje volt visszatérni a 21. századi Washington DC-be. Egy időre.
2009. október 21., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése