Smithsonian, első kör - Történelem

Nocsak, alig három nappal vagyok lemaradva. Meg se fog kottyanni.
Hol is tartottunk?
Ja igen, vasárnap reggel.

Mivel vasárnapra nem volt tervezve fellépés, nyakamba vettem a várost, pontosabban a metrót, és nekiálltam, hogy kipipáljam a turisták számára kötelező látnivalók listáján azon pontokat, amelyek érdekeltek is. És mivel az idő még mindig nem volt túl barátságos, fedett pályás programot szerveztem: elmentem megnézni az Amerikai Történelem Múzeumát.
Az első jó pont: errefelé minden múzeum ingyenes. És a ruhatár se kötelező.
Továbbá: félretéve minden az amerika történelem hosszára vonatkozó szellemes és roppant elcsépelt megjegyzést, azt kell mondanom, érdekes egy élmény volt. A múzeum valójában sok pici kiállításból áll össze, amik királyoktól káposztákig terjednek, képletesen értve persze, mert előbbiből túl kevés, utóbbiból túl sok van ideát. A közelekedési részleg tetszett a legjobban, volt sok régi autó, egy gőzmozdony, egy fél villamos, meg egy nagyon mókás videó, amit többször is végignéztem - amerikai filmekből vágták össze az autókra vonatkozó jeleneteket pörgős egymásutánban (kuncogásra készteti az embert, hány jelenetben hangzott el a hangosfilm feltalálása óta, hogy "kövesse azt a kocsit!") Az interktív dolgokat mind kipróbáltam, megpörgettem, megtapogattam és megnyomkodtam - jó sok volt belőlük. Dorothy piros cipői is mély benyomást keltettek.
Az Amerika háborúi (A Szabadság ára) névre keresztelt kiállítást vegyes érzelmekkel néztem végig; nem mintha érzékenyen érintene a téma, maga a rendezés volt nyomasztó. És sötét. Ötször tévedtem el benne, és valahogy minden út a polgárháborúhoz tűnt vezetni. Javukra legyen írva, elfogulatlan volt (a címadást leszámítva, persze), viszont meg sem fogott annyira.
Hosszas és színes bóklászás után ott kötöttem ki, ahol minden lelkiismeretes múzeumlátogató: a múzeumboltban. Szilárd meggyőződésem, hogy a legtöbb világhíres gyűjtemény boltjai önmagukban is megérnek egy misét - az emberi találékonyságnak és szarka-szellemnek állítanak dicső emléket. Borzalmas árakon. De nézni, azt ingyen is lehet.
Amerikai történelem, csekk. Itt volt az ideje, hogy adjunk az amerikai kutlúrának is.
Annak viszont külön postot nyitok.