Az "itt vagyok" gyűrű (Feminista Multikulti Népmesék 4.)

Ismét szerda, ismét Feminista Multikulti Népmesék! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból válogatok. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg a Móra kiadónál. És természetesen ebből a sorozatból is készül könyv :)

Származási hely: Spanyolország (Asztúria)

A történet

Egy lány tűzifát gyűjteni megy az erdőbe, de eltéved, és egy egyszemű óriás házánál kér szállást éjszakára. Az óriás ráparancsol, hogy főzzön vacsorát, és ha megpróbál megszökni, ő maga kerül a levesbe. Azzal leheveredik aludni, mondván, hogy hozza neki ágyba a lány a vacsorát. A lány azonban körülnéz és tervet kovácsol; piszkavasat hevít fel a tűzben, kiszúrja vele az óriás szemét, majd lekap egy birkabőrt a falról, és elbújik az óriás birkái közé. Az óriás vakon tapogatózik, egyenként engedi ki a birkákat a házból, de a bőrbe burkolózva a lány is kijut közöttük. Amikor az óriás meghallja, hogy a lány kimenekült, egy gyűrűt hajít utána azzal, hogy ajándékba adja a furfangosságáért. A lány először gyanakszik, de az óriás addig hízeleg neki, míg felveszi a gyűrűt. A gyűrű erre kiabálni kezd - "itt vagyok!" - és rászorul a lány ujjára. A vak óriás elől menekülve a lány kétségbeesésében levágja az ujját, és belehajítja gyűrűstül a folyóba. Az óriás utánaugrik és megfullad.

Mitől feminista?

Na, ez a mese iskolapéldája annak, mennyit számít, hogy egy mesetípus (szüzséééé) hogyan van részletesen kiszínezve.
Az alapsztori gondolom mindenkinek ismerős: ez az Odüsszeia híres Küklopsz-kalandja. A népmesekatalógusban az ATU 1137 számú típus, "A megvakított óriás" néven. A világ körül sok helyen létezik Finnországtól Chiléig, Amerikától Egyiptomig, de itt találkoztam először olyan verzióval, aminek női főhőse van. És pusztán attól, hogy hősünk nem kalandozó férfi harcos, hanem egy eltévedt lány, a mese drasztikusan új értelmet nyer.
(Itt megint leszögezem, hogy nem vagyok pszichológus vagy meseterapeuta, az alábbi eszmefuttatások csak a saját véleményem tükrözik. A mesék mindenkinek mást jelentenek, és egy így van jól.)

Rövidre zárhatnánk a fenti kérdést azzal, hogy a mesének egy bátor, talpraesett női hőse van, aki megmenti saját magát egy emberevő szörnyetegtől. Már ettől is bőven beleesik a "feminista" kategóriába. Minél többet töprengtem azonban a történeten, annál több párhuzamot véltem felfedezni közte és valós női élethelyzetek között.
Nagyjából így: egyedül kószáló, eltévedt lány a sötétség elől egy házba menekül, de az oltalmat adó ház uráról kiderül, hogy agresszív, követelőző, és veszélyes. Első húzása, hogy elveszi a lány szabadságát, bezárja a házba (az ajtó jelszavát csak ő maga tudja), és szolgálatot, házimunkát követel tőle, azzal fenyegetve, hogy megöli, ha nem engedelmeskedik neki. A lány összeszedi minden bátorságát és talpraesettségét, és egy óvatlan pillanatban fegyvert fog, megküzd a szabadságáért, álruhát ölt, és kimenekül a fényre. Amikor azonban már úgy tűnik, fellélegezhet, a gonosz óriás taktikát vált. Hízeleg, kedveskedik, dicséri őt, és ajándékot ad neki, mégpedig nem is akármilyent: csillogó gyűrűt az ujjára. A lány gyanakszik, visszakozni próbál, de a hízelgés végül megtöri az ellenállását: felhúzza a gyűrűt. Az ékszer azonnal bilinccsé válik, hangosan kiabálja, "itt vagyok!" - amíg a lány ujján van, a vak óriás bárhol megtalálja. A lányt a gyűrű természetfeletti erővel megbélyegzi, mint az óriás tulajdonát; hozzáköti a szörnyeteghez, aki elől nem tud többé elmenekülni. Egyetlen esélye marad: levágja a saját ujját, hogy azzal együtt megszabaduljon a gyűrűtől és az óriástól is.
Ha engem kérdeztek, ez a mese egy bántalmazó kapcsolat története. A szabadság elvesztése, a rettegés, a nehéz, titkos menekülés még nem jelenti a kaland végét; jön hozzá a hirtelen fordulat, a hízelgés, és a gyűrű, ami megköti a menekülni próbáló lányt. A gyűrű különösen erős kép: a társadalom mélyen beleégeti az emberekbe, hogy ha valakit "meg akarsz tartani," "be akarsz biztosítani," "nem akarsz elszalasztani," akkor annak gyorsan gyűrűt kell húzni az ujjára. Süllyedő kapcsolatok kedvenc mentőöve ez, különösen olyan emberek részéről, akik foggal-körömmel meg akarják tartani menekülőben levő párjukat.

Put a ring on it.

Ez a mese attól feminista, hogy a lány végül sikeresen (de nem sértetlenül) kimenti magát egy rossz helyzetből. Rettenetesen nehéz és hősies tett ez a részéről. Szó szerint kivágja magát belőle - drasztikus és végleges vágás ez, a mágikus összekötő szál elvágása. Nem fokozatos, nem udvarias, nem diplomatikus. Vannak óriások, akik elől csak így lehet elmenekülni.

Amit érdemes átgondolni

A fenti hosszas metaforához hozzá kell fűzni, hogy a mesebeli lány nem áll romantikus kapcsolatban az óriással, csupán hozzá menekül szállásért. Ugyanígy a valódi világban sem csak romantikus felek között alakulhat ki bántalmazó kapcsolat.
A mese azzal zárul, hogy a lány megtartja az óriás birkáit, és meggazdagszik belőlük. Ebben a történetben különösen fontos, hogy a végén felcsillan a lehetőség a boldog, teljes életre; mesemondóként én még ki is színezném, ha lehetőségem van rá.
Azt a részt is érdemes körüljárni egy kicsit, amikor a menekülőben lévő lány mégiscsak felveszi a gyűrűt - hiba lenne annyival letudni a dolgot, hogy ostobaságból teszi, mert egyértelműen nem erről van szó.

Források

Constantino Cabal: Los cuentos tradicionales asturianos (Voluntad, Madrid, 1900.)
José María Guelbenzu: Cuentos populares españoles (Siruela, 2011.)

Megjegyzés

Mielőtt felzengene a görög kórus a háttérből: nem tartok minden házasságot hibának. Csak azokat, amik egymást bántó embereket kötnek össze.