Ismét szerda, ismét Feminista Multikulti Népmesék! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból válogatok. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg a Móra kiadónál. És természetesen ebből a sorozatból is készül könyv :)
Származási hely: Kambodzsa és Sri Lanka
A történet
Kambodzsai verzió: Amaradévi hercegnőnek négy miniszter is udvarol, ő mégis maga választ férjet egy Mahoseth nevű bölcs férfiú személyében. A miniszterek erre bemártják a férjet a királynál azzal, hogy merényletet tervez, és Mahosethnek száműzetésbe kell menekülnie. Amint kiteszi a lábát a palotából, a miniszterek megkörnyékezik Amaradévit, aki átlát a szándékukon. Négy egymás utáni időpontra találkozóra hívja őket, majd a szolgáival saját tervezésű csapdát építtet. A minisztereket egyedül hagyja egy rakat ékszerrel, és amikor lopnak belőle, kinyílik alattuk egy csapóajtó, és egy ragacsos dolgokkal töltött verembe zuhannak. Amaradévi leleplezi az összeesküvést, tisztázza a férje ártatlanságát, és boldogan él, míg meg nem hal.
Sri Lankai verzió: A bölcs és nemes Maha Bosat álruhában járja a világot, és találkozik egy lánnyal az úton. Amaradévi elszegényedett előkelő család sarja. Kölcsönösen megtetszenek egymásnak. Maha Bosat jeleket ad a lánynak, amikre ő hasonló jelekkel válaszol, így felmérik, hogy egyformán okosak. Ezek után a legény kérdéseket tesz fel, amikre Amaradévi titokzatos válaszokat ad, de Maha Bosat ezekből is ért. Összeházasodnak. Négy miniszter ellop négy kincset a királyi kincstárból, és Maha Bosat házába csempészik őket. Amaradévi bizonyítékot gyűjt a csalásról, a király mégis száműzi a férjét. A négy miniszter megkörnyékezi az asszonyt, ám amikor a házába érnek, Amaradévi megkötözteti és bezáratja őket, sőt, még a hajukat is lenyíratja a szolgáival. A király elismeri, hogy tévedett.
Mitől feminista?
Először is, Amaradévi egy
saját maga által választott, boldog és kiegyensúlyozott kapcsolatban él. A mesék világában, ahol a nők sokszor jutalomként kerülnek a férjükhöz, esetleg pillanatnyi ismeretség vagy megmentés után, üdítő olyan hősnővel találkozni, aki maga választja a férjét, és meggyőződik róla, méltó-e hozzá. Különösen szeretem a sri lankai verzió bevezetőjét, ami tulajdonképpen egy "
titokzatos beszédű lány" típusú mese, csak itt ahelyett, hogy rá kellene kérdeznie, a másik fél rögtön meg is érti, mit akart mondani a lány. Szó szerint szavak nélkül is megértik egymást.
Másodszor,
Amaradévi okos. Nagyon okos. A kambodzsai verzió szövege szerint
"nem csak a zenéhez, festéshez, és költészethez értett, de a kormányzáshoz, joghoz, természettudományokhoz, és a mérnökséghez is." (Mellékvágány: a Káma Szútra a tökéletes feleség ismérvei között felsorolja, hogy értenie kell a bányászathoz és az ácsmesterséghez...). Nem csak a négy miniszter eszén jár túl, hanem maga tervezi meg a csapdát is, amibe belecsalja őket. Ez egyrészt feltételez egy jó adag gyakorlati tudást, másrészt pedig egy jó adag emberismeretet, aminek segítségével Amaradévi leszűri, mit akarnak tőle a miniszterek, és hogyan lehet a saját gyengeségeik révén tőrbe csalni őket.
Harmadszor, nagyon érdekes Amaradévi
jó kapcsolata a történetek többi női szereplőjével. A kambodzsai verzióban a legbizalmasabb udvarhölgyével együtt készítik elő a csapdát, és együtt is hozzák működésbe, kötelek segítségével. A sri lankai verzióban úgy jön rá a miniszterek ármánykodására, hogy szóba elegyedik a szolgálólánnyal, akit hozzá küldtek, megismerkedik vele, és addig beszélgetnek, míg véletlenül ki nem derül az igazság. A mese ezúttal nem női irigységről vagy versengésről szól. Épp ellenkezőleg. És a hagyományos történetekben ráadásul a női barátság ritka, mint a fehér holló.
 |
Igazi kambodzsai hercegnő
Norodom Buppha Devi |
Negyedszer, ha már a féltékenységnél tartunk: a mese
fontos üzenetet hordoz az egészséges és a mérgező férfiúi hozzáállásról. A négy miniszter azt hiszi, Amaradévi megszerzéséhez csupán annyit kell tenniük, hogy eltávolítják az aktuális férjet az útból. Tegye fel a kezét minden nő, aki mondta már egy nyomulós alaknak, hogy "van barátom", mire azt a feleletet kapta, hogy "igen, de nincs itt" (súlyos esetben "nekem meg van barátnőm, na és?"). Adott egy okos, művelt, határozott hercegnő, aki már az első férjét is maga választotta, de ez a négy idióta még mindig azt hiszi, hogy ha elteszik a férjet láb alól, akkor Amaradévi majd a karjaikba omlik. A mérgező férfiasság egyik megnyilvánulása ez: "ha egy nő nem akar tőlem semmit, akkor
nyilván nem bennem van a hiba, hanem abban a rohadékban, aki az utamat állja" (ha pedig nincs rohadék, akkor
nyilván a nő hibája, és itt szokott sokszor erőszakba torkollni a dolog). A négy miniszter, Mahosethtel ellentétben, nem önálló személyként és egyenlő félként látja a hercegnőt, hanem csupán egy megszerzendő tárgyként, ami szabad préda, amint tulajdonos nélkül maradt. Elképzelni sem tudják, hogy maga is választhatna. Szépen összecseng ez a nézet azzal, hogy az őrizetlenül hagyott ékszerektől sem tudják visszafogni a kezeiket. Ezért kerül Mahoseth a trónra, a négy miniszter pedig a pöcegödörbe.
Amit érdemes átgondolni
A sri lankai verzióban Maha Bosat több különféle próbának aláveti Amaradévit; közöttük megpróbálja elcsábíttatni két másik férfival és egy rakás pénzzel, hogy tesztelje a hűségét. Az ilyesfajta "hűségtesztelés" manipulatív húzás, mérgező játszma, és őszintén szólva én boldogan kihagyom ebből az amúgy remek meséből.
Források
A kambodzsai verzió a
Gatiloke nevű gyűjteményből származik, a sri lankai pedig az
Ummagga Jataka történetei közül. A kambodzsai népmesehagyományt a 19. század végén jegyezték le, buddhista tanmesék gyűjteménye. A szingaléz eredetű
Ummagga Jataka szöveget a 14. századra teszik; Maha Bosat Buddha egyik korábbi életében felvett alakja.
Kathleen Ragan:
Fearless girls, wise women, and beloved sisters (W.W. Norton & Co., 2000.)
Muriel Paskin Carrison:
Cambodian folk stories from the Gatiloke (Tuttle Publishing, 2011.)
Suzee Leong:
Asian folk tales and legends (MPH Group Publishing, 2015.)
T. B. Yatawara:
Ummagga Jataka (Luzac & Co. 1898.)
https://www.storiestogrowby.org/story/princess-amaradevi/
Megjegyzés
Az Amara név örökkévalót avagy halhatatlant jelent, a Dévi pedig istennőt. Amaradévit már a neve is kiemeli a mesebeli hercegnők sorából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése