Kreol mesék a kék óceánból (Népmesék nyomában a világ körül 150. - Seychelle-szigetek)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Stars ​and Keys
Folktales and Creolization in the Indian Ocean
Lee Haring
Indiana University Press, 2007.

Ezt a könyvet ugyanaz a néprajzkutató írta, aki az előzőt is, amiből a Comore-szigetek meséit vettem. Azzal ellentétben azonban ez a kiadvány sokkal inkább felnőtteknek szóló tudományos publikáció, még akkor is, ha tele van mesékkel. A bevezető megint csak az Indiai-óceáni szigetek történelmének kronológiájával indít. Minden meséhez tartoznak megjegyzések és háttérinformációk (sokszor menet közben, a szövegbe beágyazva más betűtípussal, ami olykor nagyon zavaró volt); többet a 20. század elején jegyezték le mindenféle gyűjtők. Sok mese származott Madagaszkárról, közöttük egészen régi teremtésmítoszok és eredetmagyarázó mondák is. A Seychelle-szigetekről tizenegy történet található a kötetben.

Mivel az előző könyvben, amit a Comore-szigetekhez olvastam, volt néhány Seychelle-szigeteki népmese, belevettem őket ebbe a bejegyzésbe, hogy ne maradjanak ki, ha már elolvastam őket...

Fénypontok

Nem sok mese fogott meg különösebben, de hogy legyen fénypont is, kiemelném  Kader történetét. A szerencséjét kereső ember mesetípusába tartozott; ezúttal a Naphoz indult el a hős megkérdezni, miért vörös a naplemente és a napfelkelte. Útközben mindenféle harcoló sziklákkal, fákkal és egy angolna-híddal találkozott, amiket át kellett kelnie, a mese végén pedig megszerezte a királyának a Halak Királynőjét, akit végül ő maga vett szerencsésen feleségül.

Kapcsolatok

Ti Zan és a nagy doktor meséje egy klasszikus Varázslótanonc-párbaj volt; akadt rajta kívül egy "kovács és az ördög" mese is, amelyben egy Szegénység nevű fickó játszotta ki a halált... és azóta is az emberek között él.
Az ügyeletes trickster egy Brer Soungoula nevű figura volt, aki "valamiféle majom" (bár megesik, hogy pont majmot vet át). Az egyik mesében felfalta Tigris gyerekeit, majd rákente a dolgot a majomra, egy másikban pedig ő próbált vizet lopni a közös kútból, amit nem segített megásni, és végül el is fogták a szokásos kátránybábus trükkel. Ő húzatott kötelet Elefánttal és Bálnával és hitette el Farkassal, hogy rá fog szakadni egy hegy, ha nem támasztja meg (és a felhők mozgását használta fel bizonyítékul). Ő úszott versenyt Teknőssel is; odafelé nyert, mert észrevétlenül a teknős hátán utazott, ám visszafelé a teknős lemerült enni egy kicsit, és a bajkeverő bizony megfulladt.

Hova tovább?
Mauritiusra!