Hazafelé jövet a Harvardról (sok jó könyvet és finom vacsorát szorongatva), az egyik téren utcai téncosokra bukkantunk, és mivel még volt háromnegyed óránk indulásig, természetesen megálltunk megnézni őket (egyébként nagyon büszkék voltunk magunkra, hogy nem késtünk le semmit). A komédia a kedvenc élményeim közé tartozik; lehet, hogy a sötétség teszi, a lámpafény, a zene, vagy az utcai hangulat, nem tudom, de elrángatni sem lehet mellőle. A srácok szerencsére hasonló módon rajongtak a látványosságért.
Ezúttal hip-hop és break volt teritéken (jobban mondva kövezeten), egy nem mindennapi csapat előadásában - idétlenek voltak és időtlenek, és volt bennük valami évszázadok óta változatlanul tricksteres... A banda a küvetkezőkből állt: egy nagyon szép és hihetetlenül hajlékony ázsiai lány (túlméretezett kosármezben, egy visszahúzódó vadóc tekintetével); egy félvér kisfiú, úgy tiz-tizenegy éves (jobban mozgott, mint Michael Jackson); egy lagaléta fehér scrác (csillogó gombszemekkel, koboldos szakállal, és fél lábán feltűrt nadrággal, csikos zokniban és félrecsapott baseball-sapkában; hihetetlen mutatványokat tudott), egy apró termetű ázsiai fiú (talpig feketében, kendővel a fején, 360 fokban forgatható izületekkel), két egyforma, vagány fekete srác (tökéletes szinkronmozgás, női közönség sikeres bolonditása), egy nagydarab, öreg fekete fickó derűs mosollyal (nagyon jó ritmusérzéke volt, és cigarettacsikkekkel zsonglőrködött), valamint egy fiatalabb, dundi félvér srác, aki a csoport menedzserként kiméletlenül ugráltatta a közönséget. Ezek együtt olyan látványos és szinvonalas showműsort hoztak létre a bostoni bevásárlóutca közepén, hogy vörösre tapsoltuk a tenyerünk. Én különösen. Akarva-nem akarva neveztem el magamban mindannyiukat (Kitsune... Nanabush... Loki... Anansi&Spider... Szun... Eshu... Nnabe... aki nem ért a tricksterekhez - nos, Google it!). Vannak formái a szórakozásnak, amik nem változnak évezredek óta, és ezt mesemondóként nagyra értékelem; az olyanokat pedig, amelyek nagy koncentrációban tartalmaznak trickstereket, még inkább...
TRICKSTER FOREVER;)
2007. szeptember 16., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése