Irodalom az interneten és Trelawney táncórája

Végre hivatalosan is elkezdődtek az óráim! Van néhány újabb egzotikus részlet:
Az angol irodalom kurzuson (aka How Stories Get Told and Why) az év végi jegyünk jelentős hányadát az internetes fórumon kifejtett tevékenységünk alapján kapjuk. Minden óra előtti nap este 9-ig (vagyis kétnaponta) el kell olvasni néhány fejezetet egy adott könyvből, és legalább 2 témát fel kell vetni a fórumon velük kapcsolatban, valamint válaszolni kell a többiek felvetéseire. A Nagy Testvér figyel minket; ha elég aktivak vagyunk, elmarad a félév végi vizsga...

Tegnap voltam először az indiai tánc - kurzuson. Amikor beléptem, egy kicsi, vékonyka indiai nő üldögélt egy hatalmas, tükrös teremben; szines ruhát meg kendőt viselt, és nagyon édes illata volt, az egész helységben érezni lehetett. Mint kiderült, az óra mindneki számára nyitott, nem kell hozzá táncos előképzettség; még két fiú is beoldalgott nem sokkal kezdés után, ami csak fokozta az általános megkönnyebbülést. Aki még nem látott kathakot, keressen rá az interneten - nekünk elállt a lélegzetünk. Megállapitottuk, hogy jó esetben egy-másfél életnyi gyakorlás kellene az alapok elsajátitásához; ennek ellenére hatalmas lelkesedéssel vetettük magunkat a gyakorlásba, mondván, hogy ha egyetlen ilyen mozdulatot megtanulunk, már megérte. A hölgyemény persze távolba révedő tekintettel rögtön a tudtunkra is adta, hogy esélyünk nincsen; továbbá hosszas szónoklatot tartott arról, mi módon kell elmélyednünk magunkban és a jóga rejtelmeiben, melynek segitségével egyensúlyba hozhatjuk a lelki világunkat. Hozzátartozik az indiai kultúrához.
Nagyon kedves, érdekes élmény volt a maga valószerűtlen, Harry Potter - módján. Benn maradok a kurzuson.