Tricksterek és vikingek, avagy hogyan neveljünk mesemondót

Ma végre találkoztam a második kis tanítványommal is. Hatodik osztályba jár, és az anyukája is a suliban dolgozik; az ő irodájában várakoztam, míg kicsengettek az utolsó óráról, és berobogott leendő kis mesemondóm, akiről első látásra meg lehetett állapítani, hogy remekül ki fogunk jönni egymással. Aranyvörös copf, szeplős mint a pulykatojás, csuklótól könyékig színes karkötők, lila virágos hátizsák, tornacipők, a kiscsaj valahol az Amy Pond - Dénes Helga - Anne Shirley vonal mentén helyezkedett el. Kettesben maradtunk, amíg anya és hugi elkocogtak bevásárolni; nem nagyon kellett noszogatni a kis hölgyet, hogy meséljen magáról. Kiderültek róla érdekes dolgok, például hogy mindenféle sportokat űz, verseket ír, hegedül, gitározik és zongorázik, és szeret horrort olvasni. Magamban jókat derültem az összképen. Azt is megtudtam, hogy azért akart mesemondást tanulni tőlem, mert előző félévben az ő osztályában meséltem a viking vérfarkasokat, és azóta otthon többször vissza is mondta őket a család legnagyobb megdöbbenésére. Innen aztán egyenes úton következett, hogy mivel fogunk foglalkozni a félévben; összeírattam vele is a listát, milyen meséket szeret, és ezúttal jóval rövidebbre sikerült: vikingek, tricksterek, mágikus szörnyek, ennyi. Ezzel a hozzáállással átmasíroztunk a könyvtárba, és feltúrtuk a polcot mesegyűjtemények után; sikerült egy hatalmas "Északi mitológia" könyvet találnunk, ami gyerekeknek íródott, és lenyűgözően gyönyörűen van illusztrálva. Ővörössége úgy döntött, ne is keressünk tovább, és a könyvvel a hóna alatt visszavonult az irodába, ahol azzal a lendülettel el is olvasta az első fejezetet. Utána nézegettük egy darabig a viking világ színes térképét, majd közölte, hogy történelem házit kéne írnia; kiderült, hogy történetesen épp a rómaiakról tanulnak. Azt hiszem, sikerült jelentős mértékben javítanom a házi feladat élvezeti értékén; amint rájött, hogy régész vagyok, jöttek sorba a kérdések, hogy ők ezt és ezt tanulták, és hogy miért. Beszélgettünk gladiátorokról, pun háborúkról és Hannibál elefántjairól (volt hozzá színes kép a tankönyvben), római olvasásról, és még jó pár dologról, amitől a tanár holnap vagy le lesz nyűgözve, vagy gutaütést kap...
Vele is hetente egyszer fogok dolgozni, mint a másik kis mesemondómmal; jövő héten kifaggatom, mi volt a véleménye a vikingekről...