Elfüggönyözött világok (Népmesék nyomában a világ körül 174. - Libanon)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Abu ​Jmeel's Daughter and Other Stories
Arab Folk Tales from Palestine and Lebanon
Jamal Sleem Nuweihed
Interlink Books, 2002.

A könyv 27 meséjét egy Jamal Sleem Nuweihed nevű libanoni hölgy írta le emlékezetből 83 éves korában, és a családtagjai - gyerekei, unokái, unokahúgai - fordították arabról angolra. Jamal egész életében írt - regényeket, verseket, önéletrajzot - de sohasem léphetett ki a házon kívüli irodalmi életbe, így a legtöbb műve kiadatlan maradt. A meséket gyerekkorában tanulta négy másik nőtől: egy libanoni nagynénitől, egy libanoni ismerőstől, a saját, kalandos életű török édesanyjától, és egy palesztin jövendőmondótól. A kötet előszavából megismerhetjük Jamal Sleem Nuweihed életét, a bevezetőből pedig az arab mesemondás és a könyv egyes meséinek érdekesebb részleteit. A mesékhez jegyzetek és rövid magyarázatok is tartoznak. Minden történet színes, olvasmányos, választékos nyelvezetű, és sok részletükben tükrözik egy briliáns, különleges nő vágyait és érzéseit.

Fénypontok

Kép innen

A könyv egyik, egyszerűségében legszebb meséje Amina története volt. Nyolc testvér (hét lány és egy fiú) elszökött otthontól a gonosz mostohájuk elől, és új életet kezdtek, segítve és támogatva egymást. Idővel az apjuk is elhagyta a mostohát és megkereste őket. A fiú felnőve feleségül kapta a király lányát. Különösen az tetszett ebben a mesében (a könyvmoly legkisebb testvér mellett), hogy kimondta: az apa tudott a mostoha gonoszságáról, de "nem volt lelki ereje tenni ellene."
Rummana egy elképesztően szép Hófehérke-változat volt, megspékelve olyan elemekkel, mint Aisha és Kis Szúrja Bai. A királylányt itt nem a mostohája kergette el, hanem ő maga akart kiszabadulni a palotából, és eltévedt az erdőben; három vadász a testvérévé fogadta, és évekig gondoskodtak róla. Amikor végül egy gonosz ghúl miatt meghalt és üvegkoporsóba került, a fivérei egy teve hátára tették a koporsót és útnak indították a vakvilágba. Egy herceg udvarában kötött ki, ahol a herceg édesanyja kihúzta a tövist a lány lábából, felélesztette Rummanát, és addig ápolta, míg meg nem gyógyult.
Hasonlított az egyik palesztin mesére Qamar Al-Zamaan és Shams Al-Dunya története, csak sokkal hosszabb és részletesebb volt. Az elején egy herceget néhány gonosz nő meggyőzött róla, hogy a menyasszonya undorító, mire a herceg egy távoli kertbe menekült. A menyasszonya napról napra látogatta, eltitkolva, hogy kicsoda, és szépen lassan (sok verseléssel) egymásba szerettek, míg végül a lány felfedte, kicsoda valójában. A mese második fele viszont tragikus fordulatot vett: a gonosz nők megölették a feleséget és a gyerekeket is, mire a férj hosszú gyász-folyamaton esett keresztül, elvándorolt, új életet kezdett, és végül beleszeretett egy másik hercegnőbe.

Kép innen

Hassan Al-Waqqad meséje nagyon a szívemhez nőtt (ismerek egy hasonlót, ami az új könyvemben is szerepel majd). Egy okos és talpraesett királylányt az apja dühében egy koldushoz ad feleségül, de ketten együtt új otthont teremtenek maguknak, egymásba szeretnek, és megtalálják a szerencséjüket. Egy másik mesében egy Azzam nevű fickó volt a város legjobb partija, de minden feleségétől elvált az esküvő utáni reggelen. Egy okos és talpraesett lány végül feleségül ment hozzá és kinyomozta, hogy a legényt titokban egy gonosz varázslónő zsarolja, akit hosszas kalandok után a lány és a szolgálója eltettek láb alól. A bába lánya és a rabló esetében pedig egy okos lány, megőrizve lélekjelenlétét, kibeszélte magát a veszélyből, amikor éjszaka egy rabló tört az életére.

Kapcsolatok

Megint előkerült egy "az asszonyi furfang erősebb a férfi bölcsességnél" mese, bár ez határozottan kedvesebb és barátságosabb volt, mint amiket korábban olvastam. Palesztina után megint felbukkant az a sztori is, amiben egy szegény lányt elutasít gazdag unokatestvére, ezért egy koldushoz adják feleségül - akiről a mese végén, a unokafivér nagy irigységére, kiderül hogy maga Hárún ar-Rasíd kalifa. Szintén ismert mediterrán mese volt A gazdag fiai és a szegény lányai, amelyben egy szegény lány versenyre kelt gazdag unokatestvérével, melyikük tud sikeresebb üzletet teremteni. Az okos lány meggazdagodott és egy király felesége lett, míg az unokafivér tönkretette az egész családi vállalkozást.
Az "arra használom a pénzem amire akarom" című mesében egy legény, akit eltiltottak a menyasszonyától, görög és magyar mesékhez hasonlóan egy aranyból készült állatszobor belsejében szökött be a lányhoz (ez is nagyon szép sztori volt egyébként).
A fawwal lánya egy Anait-mese volt, ahol a királyfinak mesterséget kellett tanulnia, ami végül megmentette az életét. A lány nagyszájú, éles eszű, szabadon flörtölő figura volt, egy kicsit a Bazsalikomlány-mesékre emlékeztetett a történet eleje.
Itt is voltak ismerős mesetípusok, mint például egy aranyhajú kertészbojtár (Okos Haszán), terülj-terülj asztalkám (Marzuoq a favágó), Rigócsőr király (Hajji Brumbock), Nap lánya (Abu Jmeel's daughter), Macskamenyasszony (ahol a macskabőrt nem elégették a végén, hanem kitömték arannyal), Három jótanács ("Ne árult el azt aki bízik benned"), Bazsalikomlány aki háromszor elcsábította a férjét (A szabó lánya) és Hamupipőke/Szorgos és lusta lányok is (Az aranycipő).

Hova tovább?
Szíriába!

Bölcs anyókák, bátor asszonyok (Népmesék nyomában a világ körül 173. - Palesztina)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Speak, ​Bird, Speak Again
Palestinian Arab Folktales
Ibrahim Muhawi & Sharif Kanaana
University of California Press, 1989.

A könyvben 45 mese található. A meséket hosszú és részletes bevezető előzi meg, melyből sokat megtudunk a gyűjtésről, a mesemondó hagyományról, a mesemondás alkalmairól és formáiról. A történeteket 1978 és 1980 között gyűjtötték, és a több, mint kétszáz felvétel közül azokat válogatták ki, amik a legnépszerűbb palesztin mesetípusokat képviselik. A bevezetőből megismerhetjük a tizenhét mesemondó némelyikét (akik közül tizennégy háziasszony volt); részletes képet kapunk a palesztin nagycsaládi kultúráról és a benne rejlő rokoni viszonyokról, a társdalomról, az étkezési szokásokról, vallásról és hiedelmekről a mesék tükrében. A könyvben a történetek tematikusan vannak csoportosítva a tartalmuk szerint (egyén, társadalom, világmindenség, stb.). Minden meséhez bőséges lábjegyzetek tartoznak, amik könnyítik a kulturális utalások és idegen kifejezések értelmezését. A kötet végén további részletes jegyzetek találhatók valamennyi meséhez, valamint motívumindex és bibliográfia is.

Fénypontok

A kedvenc mesém a kötetből a "Hét kelesztés" című meseciklus volt, amiből sajnos csak kettő mese lett felgyűjtve. Egy furfangos öregasszony a hőse, aki, amíg vár, hogy megkeljen a kenyértésztája, minduntalan hajóra pattan, elutazik egy másik városba, és megold valamiféle (házastársi) problémát. Az egyik mesében gyereket szerzett egy gyerektelen királynénak, a másikban pedig megvédett egy asszonyt attól, hogy megverje a férje. Nagyon szívesen olvasnám a ciklus többi meséjét is...
A díjnyertes "Sumac, a *** anyádat" címre hallgató történet egy elég klassz verzió volt arra a mediterrán mesetípusra, amelyben egy lány emberevő szörnyetegnek (itt ghúlnak) születik, és a fivére próbálja meg levadászni, miután kiirtotta az egész családot. A fivérnek ebben két szelíd oroszlán segített, akiket ő nevelt fel. A mese végén váratlan fordulat volt, hogy a legény úgy fejtett meg egy találós kérdést, és gazdagodott meg, hogy a nővére lecseppent vére súgta meg neki a helyes választ. Hasonló szörnyvadászat jelent meg abban a sztoriban is, amelyben egy ghúl öregasszony minden nászéjszakán elrabolta egy királyfi feleségeit, míg végül egy okos menyasszony a férje segítségével legyőzte a varázslatot, és az őrökkel levadásztatta a ghúlokat. A transzjordániai ghúl esetében pedig anya és lánya végzett a szörnyeteggel, amíg az apa békésen szunyókált.

A bátor legény meséje az ördög három arany hajszálához hasonlított - csak éppen egyáltalán nem egy bátor legényről szólt. Igaz, emberünk elindult legyőzni egy félelmetes ghúlt, de végül annyi szerepe volt a legyőzésben, hogy elmondta a ghúl feleségének, mi járatban van, mire a ghúl felesége előzékenyen és furfangos módon végzett a szörnyeteggel. Nem ez volt az egyetlen sztori, ahol a női szereplők aktívan részt vettek a küzdelemben. Gazella meséje egy szép és különleges verzió volt arra a mesetípusra, amit sokan az orosz Halhatatlan Koscsej-ként ismerünk. Itt azonban a kiszabadított dzsinn (akit maga a hősnő győzött le párbajban és láncolt meg) nem elrabolta a feleséget, hanem kiállt vele harcolni (Gazella még oda is vetette neki, hogy "ezúttal elpusztítalak"), és amíg zajlott a párbaj, a férj ment el megkeresni a dzsinn elrejtett erejét.
Érdekes történet volt a Soqak-Boqak című mese, amelyben egy királyfival elhitették, hogy a menyasszonya ronda, ezért elmenekült az esküvő elől. A lány utánament, titokban (álnéven) megismerkedett vele, egymásba szerettek, és végül összeházasodtak.

Kapcsolatok

Nagy örömömre találtam egy verziót a szaúd-arábiai meséből, amelyikben egy asszony elmegy a föld alá, miután egy böffentés szégyenbe hozza. Itt a szegény asszony a szellentése után süllyedt a föld alá és aranyakkal tért vissza, a gazdag nővére pedig, aki utánozni próbálta, megjárta a dolgot. Nagyon mókás volt, ahogy a föld alatti világban a szellentések emberként jelentek meg.
Tunjur Tunjur meséje csak abba a mókás típusba tartozott, amelyben egy beszélő edény mindenféle dolgokat lop a tulajdonosának (aki itt ráadásul az édesanyja volt). Tatár asszony meséje érdekes keveréke volt a Nap Lányának és a Vadember lányának; a ghúl által nevelt hősnő különleges képességei segítségével bizonyította, hogy különb a férje többi feleségénél. Előkerült az a bájos közel-keleti történet is, amelyben egy tücsöklány egy egérkéhez megy feleségül, és amikor tócsába esik, az egér megmenti.

Akadtak szép számmal ismerős típusok, például egy Fehérlófia (Precious One and Worn-out One), egy Táltosfiú-mese (Félember), Állat-testvér (Cerceruska) mese (Az árvák tehene), "Anyám megölt, apám megevett" (A zöld madár), Aranyhajú gyermekek és az élet vize (A kis fülemüle), Kanári királyfi (A madarak vezére), Kalapvári kisasszony (Zsákruha), Rapunzel-Rózsa és Ibolya kombináció (Lolabe), Szorgos és lusta lányok (Csirketojások), Terülj-terülj asztalkám (Favágóval és kútban lakó dzsinnekkel), Aladdin (Maruf a cipész, akinek végül a felesége szerezte vissza a gyűrűjét), Tücsök jós (jelen esetben Veréb jós), és Hét kecskegida (három gidával, hiénával, és hiénát átváltoztató láncmesével). Voltak más láncmesék is, egy macskáról aki a farkincáját akarta visszaszerezni, és egy tetűről aki elvesztette bolha-férjét, és hisztéria-sorozatot indított az állatok között. Trágyácska meséje a mi Kis Gömböcünkhöz hasonlított, itt egy trágya-fiú falt fel mindenkit...

Hova tovább?
Libanonba!

Visszaadott fókabőr: Válás a népmesékben

Hogy, hogy nem, úgy alakult, hogy én lettem az ügyeletes válásfelelős mesemondó a Twitteren. Érthető módon érdekelnek azok a hagyományos mesék, amikben megjelenik a válás, mint téma, és főleg azokat szeretem gyűjtögetni, ahol ez pozitív előjellel tűnik fel. Van olyan élethelyzet, amire a válás a megoldás - és még akkor is, ha fájó dolog egy házasság végére érni, nem kötelező, hogy a búcsúzás pocsék legyen.

Íme, néhány válogatott népmesei példa:



Miért süt nappal a nap, és éjjel a hold? (Litván mese)
Ebben a történetben a Nap és a Hold válnak el, és úgy osztoznak meg közös gyermekük, a Föld láthatásán, hogy az egyikük nappal, a másik pedig éjjel tartja rajta a szemét.

Hogyan vette feleségül Szoszlan Koszert? (Oszét legenda)
Ebben a történetben a nart vitézek leghíresebbje, Szoszlan, megküzd egy hölgy kezéért, aki egy repülő toronyban lakik. Mindenféle kalandok után feleségül is veszi a szépséges hölgyet, ám az egy idő után ráun az egy helyben maradásra, és mivel Szoszlan nem akarja elhagyni a nartok faluját, így közös megegyezéssel elválnak, és Koszer elrepül a tornyában. Boldogan éltek, míg el nem váltak.

Haszan szultán házassága (Egyiptomi mese)
Egy szultánnak megjósolják, hogy hét év balszerencse várja, mire koldusruhába öltözik, és elmenekül más vidékre. Egy gazdag ember háromszor egymás után elválik a feleségétől, de aztán mindig visszaveszi. A törvény szerint három válás után csak akkor veheti el megint, ha közben a nőnek volt egy másik férje, ezért a gazdag ember erővel feleségül adja a nőt a koldushoz azzal, hogy majd másnap elválnak. A szultán és a felesége azonban megszeretik egymást, és együtt maradnak egy jobb, boldogabb kapcsolatban.
(Ez a mese benne lesz az idén megjelenő "Hagyományos mesék rendhagyó családokról" kötetemben.)

Az önző férj (Zambiai mese)
Éhínség idején egy család a vadonba költözik. A férj talál egy csomó mézet, de a feleségének és a gyerekeinek nem ad belőle. Az asszony maga indul el vadászni, és el is ejt egy állatot, de egyedül nem tudja hazavinni. A falubeliek sietnek a segítségére, és mivel a közösség támogatásával meg tudja etetni a gyereket, az asszony azonnal el is válik önző férjétől.

A selkie feleség (Skót mese)
Egy halász, akinek nincs senkije, mert anyajegy csúfítja el az arcát, találkozik egy selkie-vel (fókalánnyal). Először ellopja a lány bőrét, aki így nem tud visszatérni a tengerbe, de aztán rögtön megesik a szíve rajta, és visszaadja a bőrt. A lány ennek ellenére vele marad. Tizenöt évvel később azonban honvágya támad, és visszatér a tengerbe, mondva a férjének, hogy jöjjön majd utána. Amikor a gyerekeik felnőnek, a halász követi a feleségét a tengerbe, és ő is fókává változik. Később együtt térnek vissza, hogy ajándékot hozzanak az unokájuk születésekor.
(Nem tudom, ez válásnak számít-e, mindenesetre jobb, mint a legtöbb selkie sztori, amit ismerek.)

Red Roderick és a selkie (Skót mese)
Ugyanúgy fókafeleséges történet, csak itt a három gyerek születése után a feleség egyszerűen visszakéri az ellopott fókabőrt, majd elsétál a tengerbe, meghagyva a férjének, hogy soha ne vadásszon fókára.

"A rossz férfiak az erényes asszonyokat is elrontják" (Szíria)
Ebben a mesetípusban, amivel több helyen is találkoztam Kelet-Afrikában és a Közel-Keleten, egy férfi elválik három feleségétől mert mindegyikükkel van valami baja. Egy másik, kedvesebb fickó feleségül veszi mindhármukat, és felfedezi, hogy a hibáik abból fakadtak, hogy a férjük rosszul bánt velük (pl. az egyik azért "falánk", mert sohasem kapott eleget enni).

A férfi aki értett az állatok nyelvén (Eritrea)
Ugyanaz a mesetípus, ami nálunk is, csak itt a végén nem az a megoldás, hogy elverik a feleséget, hanem az, hogy elválnak. Így a fickó se hal meg, és az asszony se marad benn egy kommunikáció nélküli házasságban.

A három kis tojás (Eswatini)
Erről írtam nemrég részletesen (ld. a linket). Kevésbé válás, és inkább menekülés egy bántalmazó férjtől, de nagyon fontos sztori.

Szkádi és Njörd (Skandináv mitológia)
Szkádi, a vadászat istennője a lábuk alapján választ az istenek közül férjet magának, és sajnos a legszebb láb tulajdonosa Njörd, a tenger vén istene. A házasság megbukik, és végül elválnak; Szkádi Ullr-ban, az íjászat istenében talál hozzá illő párra.

Mesék kincsesbányája (Népmesék nyomában a világ körül 172. - Izrael)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

The ​Power of a Tale
Stories from the Israel Folktale Archives
Haya Bar-Itzhak & Idit Pintel-Ginsberg
Wayne State University Press, 2019.

Különleges gyűjtemény, különleges céllal. A kötet 53 meséjét az Israel Folktale Archive (IFA) gyűjteményéből válogatták annak ötvenedik évfordulója alkalmából - 2009-ben jelent meg héberül, és tavaly végre angolul is. Az archívumot 1955-ben alapították azzal a céllal, hogy felgyűjtse az Izraelbe emigráló emberek népmeséit, valamint az ország területén élő különböző vallási és etnikai hovatartozású csoportok hagyományait (aktívan szembeszállva a nézettel, hogy Izraelnek kulturálisan egységesnek kellene lennie). Mára már több, mint 24.000 szöveg szerepel a gyűjteményben (közöttük több, mint 500 magyar forrásból származó mese is!). A kötetbe csak olyan történetek kerültek, amiket előtte még nem publikáltak sehol, és a szövegek 26 különféle etnikumot képviselnek. A mesemondók közül tizenkilenc volt nő, és harminchárom férfi.
A kötetből megkap az ember mindent, amit csak szeme-szája kívánhat: bőséges bevezetőt az IFA történetéről és a gyűjtési projektekről, bibliográfiákat, mesetípus-mutatót, fotókat a mesélőkről, indexet, és statisztikákat az IFA gyűjteményéről. Emellett minden egyes meséhez teljes tanulmány jár mindenféle izraeli és külföldi folkloristák tollából. A tanulmányok jegyzetekkel, forrásokkal, bibliográfiával ellátott, többoldalas értekezések, melyeket minden kutató egy kicsit más szemszögből fogott meg; van közöttük feminista értékelés, mesepszichológia, összehasonlító néprajz, stb. Az egész kötet érdekes és izgalmas gyűjtemény, mesemondóknak különösen ajánlott.

Fénypontok

Messze a kedvenc mesém volt a könyvből A király, aki a lányaira bízta a királyságát (blogoltam is róla). Nagyon tetszett, hogy a hősnő kedvességgel és gondoskodással mentette meg a királyságot, és a könnyeit változtatta gyémántokká, hogy az embereknek segíthessen. A másik mese, ami nagyon megtetszett (Az anyai ajándék jobb az apai ajándéknál) arról szólt, hogy egy mostoha folyton dolgoztatta a mostohalányát a ház körül, aki ezért haragudott rá - ám amikor később elszegényedett, rájött, hogy azért tud túlélni, mert megtanult varrni, főzni, stb., és rájött, hogy a mostohája jót akart neki. Ritka az ilyen a mesékben.

Dov Noy professzor,
az IFA alapítója és névadója

Mókás volt A zsugori gazdag ember története Irakból, amelyben hősünk annyiszor javíttatta meg a kopott cipőit, hogy kőnehezek lettek, és aztán hiába próbált megszabadulni tőlük, mindig újabb és újabb bajt hoztak a fejére, míg végül el kellett ismernie, hogy egyszerűbb lett volna új cipőt venni. Humorosnak indult, de elég kegyetlenre sikerült A férfiak bölcsességéről és nők furfangosságáról szóló mese, amelyben egy asszony többször átvert egy nagyképű fickót, bizonyítva, hogy a nők bölcsek és furfangosak is tudnak lenni. Sajnos ezt egy ártatlan lány kárára tette; a mesét kísérő tanulmány nagyon szépen körbejárta a mese lehetséges magyarázatait és jelentéseit.
Mivel a kötet olyan történetekre (is) koncentrált, amik szorosan kapcsolódnak a zsidó hagyományhoz, természetesen sok olyan legenda került bele, ami a pogromok, zsidóüldözések idejéből származik, és hősies áldozatokról vagy csodálatos megmenekülésekről szól. Serah Bat Asher grúziai legendájában egy király, aki megbélyegezte a zsidókat, személyesen találkozott egy legendás harcos lánnyal, az egyiptomi József örök életű unokahúgával, és visszavonta a parancsait. Egy perzsa történetben a kegyetlen királyt a zsidók egy elvarázsolt lyukas vödörrel egy kúton keresztül kihalászták a saját ágyából, és aláírattak vele egy felmentő parancsot mielőtt visszaküldték a palotájába. Egy lengyel történet egy fiúról szólt, akit Oroszországba hurcoltak katonának, és évekkel később véletlenül találta meg ismét a szüleit; egy román történetben pedig egy fiút mentettek meg a szomszédok egy üldözött zsidó család gyerekei közül, és az apja hosszas vándorlás után talált rá ismét, immár gazdag, családos emberként.

Kapcsolatok

Mesélés és lejegyzés
(Kép innen)

Természetesen azért fordultak elő ismerős mesetípusok is a kötetben. Volt például Halál-keresztapa, ezúttal egy női (!) Halállal, és egy sokkal szebb befejezéssel, melyben az apa megkérdezte, mg lehet-e hosszabbítani a gyertyája kanócát - mire a Halál emlékeztette rá, hogy pont azért választotta őt keresztanyának, mert mindenkivel szemben igazságos. A fatestű királylány a kalapvári kisasszony egy verziója volt, és a hozzá tartozó tanulmány nagyon szépen körüljárta a családon belüli erőszak és a gyerekkori trauma szimbolikáját. A hat nővér a hegyekben egy iraki változat volt a nővéreit megmentő Kékszakáll-mesére (bár itt a lány végül csak magát mentette meg). A trükkös "A nő kettőt ér, a férfi egyet" című mese a Bazsalikomlány egy verziója volt, feleselő királlyal és lánnyal, akiből a férjét háromszor elcsábító okos asszony lett. A tojásból született lány itt Rapunzel közeli rokonát takarta.
A macskadémon meséje egy tündérbába-történet volt, csak itt a bábának még egy váltott gyereket is sikerült megmentenie; Dobusht, a lengyel betyárt születése után egy kutya táplálta az erdőben, akárcsak sok más legendás hőst. A király és az öreg favágó jemeni meséje a mi Mátyás királyunk és öreg juhászunk párhuzama volt, Nap és Hold között beduin története pedig az álomlátó fiúhoz hasonlított (itt a végén a fiú két feleséget is elnyert magának).
Irak után ismét előkerült a történet, amelyben egy hal árulkodott egy királynő hűtlenségéről, mindenféle intő tanmesék ellenére. Etiópiai forrásból szerepelt egy újabb verzió Az oroszlán bajszát megszerző, türelmes asszony történetére. Több arab és muszlim változata is felbukkant annak a mesének, amelyben egy okos lány óvatosan ad inni egy szomjas utazónak, nehogy baja essen a hideg víztől - ezt eddig Anait királynő örmény meséjéből ismertem.

Hova tovább?
Palesztinába!

Hősök és próféták (Népmesék nyomában a világ körül 171. - Jordánia)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Legends of Galilee, Jordan, and Sinai
The Sacred Land III.
Zev Vilnay
The Jewish Publication Society of America, 1978.

Ez a könyv egy sorozat része, amely a Szentföld legendáit gyűjti csokorba régiók szerint. A harmadik kötet Galilea, Jordánia, és a Sinai-félsziget történeteivel foglalkozik; hatvanhárom legenda származik közülük a történelmi Jordániából. Ezen belül a legendák régiókra lebontva szerepelnek; az egyes régiók nem mind tartoznak a modern Jordániához, de a biztonság kedvéért az összes legendát elolvastam (és közben sokat tanultam a terület földrajzáról). A legendák elsősorban a zsidó hagyományból származnak, de keresztény és arab történetek is akadnak közöttük. Sajnos a könyvhöz semmiféle bevezető vagy utószó nem tartozik, cserébe minden történetnek megjelölik a forrását.

Ráadásnak olvastam még néhány arab legendát ebből a könyvből is, mert kíváncsi voltam rájuk.

Fénypontok

Meglepő volt a Mózes és Og király harcáról szóló legendakör, amiben elég sok mesei túlzással találkozhatunk. A kedvencem az volt, hogy amikor az óriáskirály egy hegyet akart hozzávágni Mózes népéhez, Isten hangyákat küldött, hogy ássák alá a hegyet, ami így az óriás fejére omlott. Og megpróbálta lehúzni, mint egy sapkát, de ekkor Isten megnövesztette a fogait, hogy beakadjanak...
Bájos volt a tüsszögő kecskék legendája, mely szerint Moáb földjén a legelő kecskék néha tüsszögtek a jeruzsálemi nagy templom füstölőitől.

Petra legendái is szerepelnek a könyvben. Többek között egy arab történet arról, hogy a fáraó, aki Petrát építette, a kincseit az egyik ház ormán lévő edénybe rejtette el; aki meg tudja lőni az edényt úgy, hogy szétreped, azé lesz a kincs. Egy másik arab legenda szerint az egyik palotában a fáraó lánya élt, aki annak ígérte magát feleségül, aki előbb tudott vizet vezetni a palotához. Két legénynek egyszerre sikerült, de az egyik magára volt büszke érte, a másik Isten segítségére. A lány az utóbbit választotta.
Az arab legendák között felbukkant Ali, a Próféta veje, és Antar, kedvenc arab eposzhősöm is. Ali útnak indult, meglátogatta Antart, és eljutott az Ezeregyéjszakából is ismert Rézvárosba. Szó esett egy másik fekete arab hősről is, akinek Zir volt a neve, és a története arról, hogyan bizonyította az erejét és hősiességét, hasonlított az "aranyhajú kertészbojtár" mesékre.

Kapcsolatok

A Ram-tó keletkezéséről szóló legenda egy volt abból a nemzetközi hagyományból, melyben egy koldus egy faluba kerül, ahol mindenki elkergeti, ezért bosszúból özönvizet bocsát rájuk, és a falu helyén tó születik. Felbukkant a arab hagyományban egy klasszikus tanmese is a férfiról, akinek az egyik felesége a fehér, a másik a fekete szálakat húzkodta ki a szakállából, míg végül szakáll nélkül maradt.
Salamon király gyűrűjének története Polükratész mesetípusa volt, melyben a bölcs király elveszítette mágikus gyűrűjét, de halászt közben véletlenül egy hal gyomrában ismét rábukkant. Ez a legenda mesélt egyébként Salamon feleségéről is (aki nem Sába királynője volt). Ghareisah és Zeid legendája egy Rómeó és Júlia történet volt két ellenséges beduin törzs fiataljairól, akik megpróbáltak együtt elszökni, de a rokonok megtalálták és megölték őket; egy hegyoldalban arabul felírva megmaradt a lány üzenete a családjának, és a keze nyomát látták a mesélők egy bizánci oltárkő keresztjében.
Irodalmi kapcsolatot véltem felfedezni a Caesarion-alagút történetében: a hagyomány szerint az Úr nem engedte Mózest az Ígéret Földjére lépni, hiába könyörgött, hogy átkelhessen a Jordánon és a hegyeken. Végül azt kérte, hadd menjen át a folyó alatt az alagúton, mire Isten azt felelte: "Thou shall not pass!" Kíváncsi vagyok, Tolkien ismerte-e ezt a hagyományt...

Hova tovább?
Izraelbe!

A három kis tojás (Feminista Multikulti Népmesék 19.)

Ismét szerda, ismét Feminista Multikulti Népmesék! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból válogatok. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg a Móra kiadónál. És természetesen ebből a sorozatból is készül könyv :)

Származási hely: Eswatini (Szváziföld)

A történet

Egy asszonyt addig bántalmazza, veri, kínozza a férje, míg egy napon elhatározza, hogy megszökik. A hátára köti a kisebbik gyerekét, kézen fogja a nagyobbikat, és elindul velük az ismeretlenbe. Egy folyó partján kis fészket találnak, benne három tojással. Az út további részében a kis tojások sugalmazzák az anyának, merre menjen, hol találjon menedéket a vadonban. Több szörnyeteggel is meg kell küzdenie, de mindegyiket sorban legyőzi, míg végül megtöri az átkot egy egész királyságon, ahol királynővé választják, megtalálja az igaz szerelmet, és boldogan él, amíg meg nem hal.


Mitől feminista?

Azért, mert lelkesen támogatok minden olyan mesét, amelyekben a bántalmazó párt nem "megjavítják" meg "kibékítik", hanem otthagyják a búbánatba. Ebben a mesében látványosan alá van húzva, hogy a férj, aki verte az asszonyt, rossz neki, és a mese megoldása az, hogy gyerekestül el kell hagyni.
Cserébe a mese azt is kiemeli, hogy a menekülés, amire az asszony vállalkozik, nagyon nehéz, és veszélyekkel teli. Olykor menedékre bukkannak, amiről kiderül, hogy ott is szörnyek élnek; máskor sűrű erdőbe keverednek, ahol már nincs más út, mint rendületlenül menni előre. Az anya végig gondoskodik a gyerekekről, eteti őket, énekel nekik, fára mászatja őket ha veszély leselkedik. Nem "önző anya", aki "szétszakította a családot" (erőszak elől menekülő nőknek nagyon gyakran a szemére vetik pocsék emberek, hogy a "gyerekek érdekében" meg kellett volna próbálnia a kapcsolatban maradni, ami nettó baromság). Itt egy bátor, jó anyát látunk, aki szó szerinti emberevő szörnyekkel küzd meg, hogy jobbá, biztonságosabbá tegye a maga és a gyerekei életét.

Az sem elhanyagolandó, hogy ezen az úton segítségre és bátorításra szorul, amit a kis tojásoktól kap meg. Ezt sokféleképpen lehet szimbolikusan értelmezni, külső és belső segítségként egyaránt. A mese végén kiderül, hogy a tojások elátkozott királyfiak voltak. Akár belső intuícióként, akár külső segítőként gondolunk rájuk, nagyon fontos kiemelni, hogy a bátor hősnőnek igenis szüksége van bátorításra, tanácsra, segítségre - ahogy a való életben is nagyon sok támogatás kell ahhoz, hogy valaki egy bántalmazó szituációból ki tudjon szakadni, pláne gyerekekkel együtt. A mese végére a hősnőből királynő lesz, aki másokon is képes segíteni. Az, hogy útközben volt segítsége, egyáltalán nem von le a hősiességre értékéből. 

Amit érdemes átgondolni

Ez egy olyan mese, ami attól függően, hogy hogyan meséli, hogyan részletezi valaki, nagyon érzékeny pontokat érinthet a hallgatóságban. Érdemes felkészülni erre, és elsősorban olyan környezetben, helyzetben mesélni, ahol a mese biztonságosan feldolgozható.

Források

E. J. Bourhill & J. B. Drake: Fairy tales from South Africa (MacMillan, 1908.)

Megjegyzés

Ez a mese meg fog jelenni hamarosan a Világszép Alapítvánnyal közös könyvemben! (Széltestvér és Napkelte: Hagyományos mesék rendhagyó családokról)

Váratlan fordulatok, plusz egy repülő sellő (Népmesék nyomában a világ körül 170. - Irak)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Folk-tales from Iraq
Middle East Book Review
Books & Books, 1995.

A könyvben huszonkét iraki népmese található, amiket szájhagyományból gyűjtöttek. A bevezető megismertet minket ezzel a hagyománnyal, mesenyitó- és záró-formulákkal, és a mesékben előforduló legfontosabb iraki szavakkal. A tördelés kissé furcsa, de amúgy a könyv elég izgalmas olvasmánynak bizonyult.



Fénypontok

A moszuli piac a 30-as években

A kedvenc mesém a kötetből A hordár és a tolvajok története volt. Egy hordárt a felesége veréssel fenyegetett, ha nem hozza el neki a vezír feleségének ékszereit. A hordár erre beállt tolvaj-tanoncnak, de olyan jószívű volt, hogy mindig elszúrta a rablásokat. Végül egy sor szerencsés véletlen során megszerezte az ékszereket is.
A fiatal szultán meséje érdekes, csinos kombináció volt az üveghegyi királykisasszony és az állatsógorok mesetípusaira. Az apja sírját őrző királyfi itt démonokat győzött le, és elvette a lovaikat és páncéljukat. Érdekes módon ezúttal nem felugratni kellett a királylányokért valahová, hanem kihúzni őket egy mély gödörből. Az elrabolt feleséget a hős végül egy repülő sellő (?!) hátán lovagolva mentette meg.
Realisztikusabb, de bájos volt a történet, ahol egy gazdag és egy szegény testvér családi drámába bonyolódott, míg a szegénynek meg nem fordult a szerencséje, amikor a lánya feleségül ment egy titokzatos, gazdag idegenhez. Amikor a családot a szultán elé citálták az irigy rokonok, kiderült, hogy a titokzatos férj maga a szultán...
Vicces volt a mese, amelyben egy együgyű gazda elküldte a szamarát a vásárba, ami persze nem jött haza. A gazda a keresésére indult, és mindenki poénból továbbküldte, míg valaki azt nem találta hazudni, hogy a szamár bíró lett Bagdadban. A gazda erre elkezdte zabbal édesgetni a bagdadi bírót, hogy jöjjön haza, sőt, meg is fenyegette, mire a jó kedélyű tréfálkozók összedobták neki a szamár árát. Szintén mókás volt A szaporodó edények esete, melyben valaki úgy tréfált meg egy zsugori embert, hogy minden kölcsönkért edénnyel egy kisebbet is visszaadott, mondván, hogy az edény megfialt. Végül egy nap a legértékesebb kölcsönkért edényeket megtartotta magának, mondván, hogy ha fialni tudnak, akkor meghalni is...
Érdekes volt olvasni Shamshum aj-Jabbar, avagy a Nagyerejű Sámson történetét, ami ritka kombinációja volt a bibliai Sámson-legendának és néhány tündérmesének. Elgondolkodtató, szomorú véget ért.

Kapcsolatok

Csodalámpa Bagdadban

Felbukkantak ismert mesetípusok a könyvben: falucsúfolók (ezúttal kurdokkal, pfft), aranyhajú ikrek (A halász fia), állatvőlegény (ezúttal sütőtökkel), és Kanári királyfi (ezúttal egy Leelu nevű dzsinnel). Mivel a Közel-Keleten járunk, akadt egy Aladdin és a csodalámpa-történet is.
A varázsló feleségének meséje a mi Tücsök jósunkhoz hasonlított. A bátor királyfi egy nagyon szépen kiszínezett aranyhajú kertészbojtár mese volt, rágózó démonokkal és varázslatos oroszlántejjel; külön érdekessége, hogy dinnyével mérték benne, készen állnak-e a királylányok a házasságra, ilyet pedig utoljára egy erdélyi cigány népmesében láttam. Volt csodamadár-mese is, melyben két testvér megette a madár fejét és szívét, és varázslatos képességeket kaptak tőlük; az anyjuk és mostohaapjuk sokáig üldözte őket, hogy visszaszerezzék a fejet és a szívet, de nem jártak sikerrel.
A nevető hal meséjébe két rövidebb klasszikus történet volt ágyazva: a vadász hűséges sólymának és a gyermekre vigyázó hűséges kutyának legendái. A sztori egyébként érdekes volt, de elég pocsék véget ért. A szabó lánya egy "okos lány" mese volt, megfejelve azzal a sztorival, amikor a feleség álruhában elcsábítja a férjét háromszor egymás után; A dzsinn a kútban pedig egy "ördög és az orvos" történet, melyben a szegény ember a kalifa lányát megszálló dzsinnt a feleségével riasztotta el.
Több mese is szerepelt Hárún ar-Rasíd kalifáról és az ő bölcsességéről; többek között egy "Mátyás király és az öreg juhász" történet is.

Hova tovább?
Jordániába!

Titkos világok (Népmesék nyomában a világ körül 169. - Szaúd-Arábia)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Folktales ​from Saudi Arabia
Lamia Baeshen
Lamia Baeshen, 2002.

A könyvben huszonnégy mese szerepel, amiket a 21. század elején még élő mesemondóktól gyűjtöttek össze, főleg Jeddah városából és környékéről. A szerző hangfelvételeket készített, és abból jegyezte le a meséket arab és angol nyelven. A bevezető a mesemondás hagyományáról szól, és reményét fejezi ki, hogy ezek a történetek tovább fognak élni a jelen és jövő mesemondói segítségével.

Fénypontok

Nagyon szórakoztató volt Makki története, amelyben egy fura kisegér aranytallérokat kakilt éjszakánként egy családnak. Amikor azonban az irigy szomszéd kölcsönkérte, visszaváltott egyszerű egérpiszokra (ráadásul az egeret Kakkinak hívták). Hasonlóan vicces és tanulságos volt A macskák úrnőjének története, melyben egy macska meghallotta, amint a gazdaasszonya böfög, és a hallgatásáért cserébe folyton ételt követelt. Az asszony erre panaszra ment a Macskák Úrnőjéhez, aki nem csak a macskát szedte ráncba, de a böfögéseket is... Egy másik mókás mesében egy ember azt mondta egy hordárnak, semmit nem fizet a szolgálataiért, mire a hordár követelni kezdte a semmit, és egy bírónak kellett közöttük igazságot tennie.
Szép volt a képi világa A halász és a kosárnyi drágakő történetének. Egy elvarázsolt halat kifogva a fickó egy csapásra gazdag lett és ékszerboltot nyitott, ám amikor elkezdte eltitkolni a keresetét különleges felesége elől, az asszony eltüntette a palotát és a vagyont, és a halász mehetett vissza a hálójához.

Érdekesen szimbolikus volt az a mese, melyben egy apa annyira féltette a lányát, hogy bezárta egy föld alatti szobába, és csak csont nélküli hússal etette. Egy nap azonban a húsban benne maradt egy csont, amit a lány megtalált, és kiásta vele magát a szabadba. Fatma története ezzel szemben elég elkeserítő volt, mivel arról szólt, mennyi veszély és igazságtalanság leselkedhet egy nőre élete során; de itt legalább a végén minden gonosztevő megkapta a magáét.
A kakas és a gyöngysor távolról hasonlított egy görög mesére; egy lány segített benne egy királykisasszonynak megtalálni elveszett szerelmét, és mesemondással hozott neki hírt róla. Minden történet után egy függönnyel közelebb került a szomorú királylányhoz. Gyöngy, Korall lánya történetében egy jószívű hagymaárus segített egy elátkozott szerelmespárnak ismét egymásra találni.

Kapcsolatok

Itt is felbukkant az a mese, amelyben egy furfangos ember haszontalan dolgokat egyre hasznosabbakra cserélt, míg végül palotához és feleséghez jutott.

Jeddah, ékszerpiac

Szamárfej egy különösen nyomasztó állatvőlegény-mese volt, amelyben az "állat" alatt egy szamár levágott, beszélő fejét kell érteni. A végén persze kiderült, hogy a szegény asszony egy lámpától esett teherbe, amelybe a Fény Ura volt bezárva, és a szamárfej ragyogó királyfivá változott. A szultán és a csirke meséje a mi Pirosmalacunkhoz volt nagyon hasonló, Gyógyító ágacska pedig az olasz Kanári királyfihoz. Az is érdekes volt, hogy egy gonosz mostoháról szóló mesében (Sabha tehén) a mostohát végül nem büntették meg, a meggazdagodott fiú gondoskodott róla és a gyerekeiről is, csak az volt a feltétel, hogy külön éljenek. Több "szorgos és lusta lány" mese is szerepelt a könyvben; az egyikben például egy kutat őrző ghúl osztogatta az ajándékokat és büntetéseket.
Érdekes találkozás volt A karneoltál mesélje, egy Szépség és a szörnyeteg verzió melyben a lány titokba rájött, hogy a férje mellkasán zár van, és a zárat kinyitva egy rejtett belső világba látott, amelyben mesteremberek készülődtek a gyermekük születésére. Egy párját ismerem csak, Albániából.

Hova tovább?
Irakba!

A méhkirálynő (Feminista Multikulti Népmesék 18.)

Ismét szerda, ismét Feminista Multikulti Népmesék! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból válogatok. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg a Móra kiadónál. És természetesen ebből a sorozatból is készül könyv :)

Ma van a Méhek Világnapja, úgyhogy elővettem egy mesét, amit már régóta szerettem volna megemlíteni ebben a sorozatban.

Származási hely: Németország (Grimm)

A történet

Kép innen

Három fiútestvér közül a két idősebb elkanászodik, rossz útra tér. Az öccsük, akit csak Tökfilkónak neveznek, elindul megkeresni őket, és velük tart szerencsét próbálni, annak ellenére, hogy megpróbálják elkergetni, mert szerintük ostoba. Az úton a két idősebb testvér folyton ártani akar mindenféle állatoknak (feltúrni egy hangyabolyt, lelőni néhány kacsát, kifüstölni egy méhkast), de Tökfilkó visszatartja őket, mert fáj a szíve az állatokért.
A három fivér végül egy elátkozott kastélyhoz ér, ahol egy szürke kis öregember elmondja nekik, mi az a három próba, amikkel meg tudják törni az átkot. Össze kell szedniük ezer gyöngyszemet az erdőből, vissza kell szerezniük egy aranykulcsot egy tó mélyéről, és ki kell választaniuk a legfiatalabbat három egyforma királylány közül. A két idősebb testvér kudarcot vall és kővé változik, de Tökfilkó a hálás állatok segítségével sikert arat, és megtöri az átkot. Tökfilkó feleségül veszi a legkisebb királykisasszonyt, a két bátyja meg a két másikat.

Mitől feminista?

Ez a mese szokott először eszembe jutni, amikor "feminista értékrendű férfi hősökről" kérdeznek. Korábban már szerepelt a sorozatban olyan példa, amelyben a hős ereje a kedvességében rejlett. Itt megint csak egy ilyen történetről van szó, csakhogy itt az empatikus, jószívű hős nem lány, hanem fiú. És ráadásul nem csak úgy mellékesen kedves valakihez, miközben megy sárkányt ölni, hanem az egész történet a kedvesség megváltó ereje körül forog. Tökfilkó fő erénye az empátia.
Tökfilkó hátrányos helyzetből indul, amint azt a gúnyneve is mutatja. A fivérei szerint ostoba, haszontalan figura, akinek nincs keresnivalója a kalandos úton. Egy korai angol fordításban a "jelentéktelen kis törpe" kifejezéssel illetik. Tökfilkó nem daliás, erős, vagy maszkulin, és a bátyái ezért lenézik. Mivel a hős fő erénye az együttérzés, a rossz férfi mintákat követő testvérei gyengének tartják. Ez gyakran van így a mindennapi életben is: ha egy férfi "nőies" vonásokat mutat, az pózoló maszkulin társai szemében a gyengeség, nevetségesség jele (gondoljunk például a férfi ápolókról, óvóbácsikról, vagy egyéb "gondoskodó" szakmákról szóló hülye poénokra - mivel az uralkodó társadalmi nézet szerint a gyengédség és gondoskodás a nők szerepe).

A két idősebb testvér a mindenféle erőszakos, pusztító, önző viselkedések iskolapéldája. A hangyabolyt csak azért akarják felrúgni, hogy nevethessenek rajta, ahogy a hangyák rémülten cipelik a kicsinyeiket. A kacsákat meg akarják enni. A méhektől el akarják venni a mézet. Szükségük igazából egyikre sincs, de élvezik, hogy hatalmuk van a védtelen állatok felett. Úgy érzik, joguk van arra, hogy mások kárára szórakozzanak, és elégítsék ki a vágyaikat, nem törődve azzal, hogy fájdalmat, kárt okoznak a náluk gyengébbeknek. Ráadásul közben azt hiszik, hogy ők erősebbek és okosabbak, mint mások, és erre alapozzák az egójukat. Ez a mérgező férfiasság iskolapéldája. 
(A biztonság kedvéért: a "mérgező férfiasság" a férfiasság egy negatív fajtája. NEM arról van szó, hogy a férfiasság maga mérgező lenne.)

Tökfilkó azonban a maga csendes módján nagyon is erős jellem. Egyrészt kedves, jószívű, és empatikus - a szívén viseli a védtelen állatok, hangyák, kacsák, méhek sorsát. Másrészt pedig, és ez nagyon fontos eleme a mesének, kiáll a fivérei ellen az áldozatok érdekében. "Hagyjátok békén ezeket az állatokat! Nem engedem, hogy bántsátok őket!" Nem utólag takarítja fel a romokat, amikor már megtörtént a baj, hanem a sarkára áll, és megakadályozza, hogy nagyobb és erősebb fivérei kárt tegyenek. Ezt hívják úgy az angol szakirodalomban, hogy "bystander intervention" - kívülállók beavatkozása. Egy egészséges férfiassággal rendelkező férfi arról ismerhető meg, hogy nem csak ő maga nem tesz kárt, hanem aktívan tesz a kár ellen. Az előbbi passzív, az utóbbi aktív tevékenység. A hős mint példakép teljesen új szintje az, amikor nem csak némán ingatja a fejét mások erőszakosságán, és ő ilyet sohasem tenne (ami önmagában dicséretes), hanem aktívan közbelép azzal, hogy hé, ez nem oké. "Hé, ez szexista poén volt." "Hé, ne beszélj így a kolléganőnkről." "Hé, a nem az nem." Még akkor is, ha ezzel kihívja maga ellen mások gúnyolódását.
(A mesék világában nem egyedi, de szintén nagyon vonzó tulajdonság, hogy Tökfilkó segítséget fogad el, amikor szüksége van rá. Nem sérti az egóját, hogy a próbákat az állatok segítségével oldja meg.)

Tökfilkó szerethető, empatikus, határozott karakter, aki nem helyezi magát mások fölé, és kiáll a gyengébbek védelmében. Ezzel válik igazi feminista példaképpé.

Amit érdemes átgondolni

Mesemondóként úgy érzem, Tökfilkónak a mese végén ki kéne érdemelnie egy jobb nevet.
A Grimm mese nagyon szép, de érdemes a mese más változatait is felkutatni és elolvasni. Egy időben elmerültem az afrikai verziókban, amelyekben sok különböző állat előfordul, és nagyon megszerettem őket. A közelgő feminista válogatásba is egy madagaszkári Méhkirálynőt válogattam be Grimm helyett.

Források

A mese a Grimm mesék katalógusában KHM 62 számmal szerepel, a mesetípusok között pedig az ATU 554 (Hálás állatok) típusba tartozik. Rengeteg verziója van szerte a világon.

Magyarul itt olvashatjátok.
Egy régebbi angol fordítást itt találtok.

Jack Zipes: The Original Folk and Fairy Tales of the Brothers Grimm: The Complete First Edition (Princeton University Press, 2016.)
Oliver Loo: The 1810 Grimm Manuscripts (2015.)

Megjegyzés

A jegyzetek szerint a mesét Albert Ludewig Grimm szolgáltatta a gyűjteményhez (aki nem volt a Grimm tesók rokona).
Ennek a mesének van nagyon klassz magyar verziója is, Kálmány Lajos szegedi gyűjtéséből. Ott csak két testvér van, cserébe királylánynak álcázott sárkányokat kell lefülelniük, és tesznek egy kiruccanást az alvilágba is.

Gyöngyszemek (Népmesék nyomában a világ körül 168. - Kuwait)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

A következő néhány arab ország meséit két kötetből válogattam össze.

Folktales ​from the Arabian Peninsula
Tales of Bahrain, Kuwait, Oman, Qatar, Saudi Arabia, The United Arab Emirates, and Yemen
Nadia Jameel Taibah & Margaret Read McDonald
ABC-CLIO, 2015.

A könyv bevezetőjéből képet kapunk az Arab-félsziget országainak történelméről és kultúrájáról. Tíz kuwaiti mese van benne.

Folktales from the Arabian Gulf
A selection of popular tales collected in the field
Dr. Fayyiz Shayyagh, Sylvia Ismail
Doha, 2003.

A kötet meséi a Gulf Folklore Center archívumából származnak, amely hat öböl-menti államból gyűjti a néphagyomány elemeit immár majdnem negyven éve. A rövid bevezetőből megismerkedhetünk a központ munkásságával, a mesék válogatásának és fordításának folyamatával, és a női főhőssel rendelkező mesék kulturálist hátterével. Külön fejezet sorolja fel a mesekezdő formulákat. Négy mese szerepel benne Kuwaitból.

Fénypontok

Szépséges volt, de tragikus véget ért a Fehér gyöngy és fekete gyöngy története. Egy hercegnőnek felbecsülhetetlen értékű fekete gyöngye volt, aminek párt szeretett volna találni. Egy fiatal gyöngyhalász jelentkezett nála, akinek az apja abba halt bele, hogy az első gyöngyöt megszerezte egy óriáspolip barlangjából. A fiú vállalkozott ugyanerre a feladatra, és halált megvető bátorsággal teljesítette is - ám mivel afrikai halászként (fekete gyöngy) nem vehette feleségül a hercegnőt (fehér gyöngy), a történet végén megölte magát.
Az arab törzsek közötti igazságszolgáltatásról szólt az "Öld meg az embert aki megölte a kutyád" című történet, melyben, miután a fiatalok nem védték meg a szomszédjukat az első igazságtalanságtól és bántalmazástól, utána már csőstül jött a többi. Tanulság: az igazságtalanságot csírájában kell elfojtani.

Kapcsolatok

Az eredeti svéd Borsószem királykisasszonyra (avagy Csizmás Kandúrra) hajazott A segítő kutya meséje, amiben egy szegény lány nemes kisasszonynak adta ki magát a kutya segítségével, és királyfihoz ment feleségül - ám amikor nem bánt jól a kutyával, az beárulta a férjénél.
A favágó és a kincs történetét máshol is olvastam már: Egy fickó elhatározta, hogy ágyban marad, mert Isten úgyis gondoskodik róla. Egy sorozat véletlennek köszönhetően a kölcsönadott szamara tényleg kincsekkel megrakva tért vissza, így emberünknek igaza lett.
Volt egy "úgy szeretlek, mint a sót" mese is, klasszikus formában.
Az ügyeletes trickster Jouha volt, Naszreddin hodzsa távoli rokona. Róla szólt például a bájos történet, amikor a fürdőben énekelve a saját hangját nagyon szépnek találta, de amikor megpróbálkozott az énekléssel a minaretből is, az emberek nem értettek egyet vele. A hálátlan kígyó történetében ezúttal a róka volt a furfangos bíró.

Hova tovább?
Szaúd-Arábiába!

Újabb mesék karantén idejére

Ez a bejegyzés a harmadik a sorozatban; a Népmesék karantén idején és a Még több mese karantén idejére című bejegyzések nagyon népszerűek voltak, és az azóta eltelt másfél hónap során bőven volt időm gondolkodni a folytatáson. Minden héten többször mesélek élőben a Facebook oldalamon és a Világszép Alapítvány Facebook oldalán is, mert nagyon hiányzik a mesemondás. Mostanra összegyűlt egy újabb csokor mese, amiknek, úgy érzem, köze van a karanténos hangulathoz. Íme.


(Szokás szerint, ha nem találtok valamit, szóljatok!) 

Dzsinn a toronyban (Jemen)

Egy ember kényelmes lakótornyot örököl, és be is költözik, ám hamar kiderül, hogy a toronyban már lakik valaki: egy dzsinn. Rögtön összezörrennek azon, hogy melyikük maradhat, és az egész helyzet egy poltergeist-sztorira kezd hasonlítani. A dzsinn tombol, a fickó megpróbálja kiűzni, míg végül egy arra járó bölcs leülteti mindkettejüket, és azt javasolja, éljenek inkább együtt, mint lakótársak. Emberünk és a dzsinn szép lassan összebarátkoznak.
(A mese szerepel a Világszép Alapítvány ingyenes mesetárában is, a nagyoknak szóló mesék között, ld. a fenti linket)

A lány és az egyszarvú (Anglia)

Egy elszegényedett királykisasszony egyedül él egy romos várban a dajkájával és egy beszélő unikornissal (én nem panaszkodnék). Egy nap házimanókkal találkozik, akiket száműztek az előző otthonukból. A lány meghívja őket a várába, mondván, sok jó ember (manó, unikornis, stb.) kis helyen is elfér. A manók beköltöznek, és hálából felújítják a várat, míg vissza nem tér a királykisasszony régi gazdagsága.
Erre persze özönleni kezdenek a kérők, de a lány mindegyiküktől megkérdezi, engednék-e, hogy a kastélyába házimanók költözzenek. Sajnos minden kérő erősen rasszista manóügyben, így a lány mindet elutasítja, mondván, hogy inkább legjobb barátjához, az unikornishoz megy feleségül. Szerencséjére erre az unikornis királyfivá változik, és boldogan élnek manóstul, amíg meg nem halnak.

A király, aki a lányaira bízta a királyságot (Zsidó mese)

Erről a meséről nemrég blogoltam (lásd a linket), de itt is meg akarom említeni, mert nagyon szeretem, hogy a hősnője a kedvességével menti meg a királyságot. Azt hiszem, ezekben az időkben mindennél nagyobb szükségünk van olyan történetekre, amelyekben az empátia a legnagyobb erő.

A gyógyító róka (Cree indián legenda)

Egy kislány súlyosan megbetegszik. Az anyja sámánt hív, aki a lány mellkasát hallgatva egy beteg róka lépteit hallja a távolból. A lány apja elindul a havas erdőbe megkeresni a rókát; a sámán a lány mellkasán keresztül hallja a vadászat fázisait. Amikor az apa hazatér a beteg rókával, a lány és a róka megosztoznak az ennivalón, és kölcsönösen meggyógyítják egymást.
Gyönyörű és nagyon mély történet, de szólok előre, hogy a kislány tünetei erősen hasonlítanak a koronavírusos tünetekre, így ezt a mesét csak az vegye elő, akinek van lehetősége feldolgozni a hozzá kapcsolódó érzéseket. 

A kis fekete kutya (Anglia)

Egy család befogad egy kis fekete kutyát. A családot egy gonosz boszorkány fenyegeti, aki mindenáron be akar jutni a házba, és rontást hozni a benn lakókra. A kiskutya elkergeti a boszorkányt, megvédi a házat. A család végül örökbe fogadja, annak ellenére, hogy a kiskutya el sem hiszi, hogy valaki szeretne megtartani egy olyan kis állatot, mint ő. Nagyon bájos mese, egyrészt mert az otthon védelméről szól, másrészt pedig mert a befogadás és az elfogadás áll a középpontjában.

A lusta ló (Namíbia)

Egy falu lakóinak oroszlánok lakta pusztaságon kell átvágnia, valahányszor a városba menjenek piacra. Mindannyian hajszolják a lovaikat, hogy minél előbb átérjenek a veszélyes vidéken. Egy fickó lusta lóval indul útnak, ami minduntalan megáll enni, inni, pihenni. Amikor azonban a visszaúton oroszlánok támadják meg az utazókat, a lusta ló az egyetlen, akinek van ereje elmenekülni előlük.
A pihenés és a feltöltődés fontos dolog! Legyetek türelmesek magatokkal!

A gekkó, aki nem tudott aludni (Indonézia)

Gekkó egész éjjel zajong, és nem hagyja aludni a többi állatot. Az oroszlán, az állatok vezére, megkérdezi, mi baja. A gekkó panaszkodik, hogy a szentjánosbogarak folyton villognak. Amikor az oroszlán kérdőre vonja őket, a bogarak azt felelik, muszáj villogniuk, hogy figyelmeztessék az utazókat a bivalytrágyára az út közepén. Bivalyról viszont kiderül, hogy a kátyúkat akarta betemetni... és így tovább, végig a láncmesén, amiből kiderül, hogy mindenki jót akar, és ha megszakadna a lánc, akkor nem lennének szúnyogok, amikkel gekkó táplálkozik.
Mostanában az emberek hajlamosak hamar kiakadni egymásra, és egyre érzékenyebben érintenek minket (engem legalábbis) a mindennapi apró kényelmetlenségek. Ez a mese eszünkbe juttatja, hogy a legtöbb ember jót akar, és érdemes velük türelmesnek lenni.

Maradjatok otthon, ha lehet, vigyázzatok magatokra és egymásra, és meséljetek sokat! :) 

Szárnyaló csodák (Népmesék nyomában a világ körül 167. - Bahrain)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.


A következő néhány arab ország meséit két kötetből válogattam össze.

Folktales ​from the Arabian Peninsula
Tales of Bahrain, Kuwait, Oman, Qatar, Saudi Arabia, The United Arab Emirates, and Yemen
Nadia Jameel Taibah & Margaret Read McDonald
ABC-CLIO, 2015.

A könyv bevezetőjéből képet kapunk az Arab-félsziget országainak történelméről és kultúrájáról. Bahrainból két mese van benne.

Folktales from the Arabian Gulf
A selection of popular tales collected in the field
Dr. Fayyiz Shayyagh, Sylvia Ismail
Doha, 2003.

A kötet meséi a Gulf Folklore Center archívumából származnak, amely hat öböl-menti államból gyűjti a néphagyomány elemeit immár majdnem negyven éve. A rövid bevezetőből megismerkedhetünk a központ munkásságával, a mesék válogatásának és fordításának folyamatával, és a női főhőssel rendelkező mesék kulturálist hátterével. Külön fejezet sorolja fel a mesekezdő formulákat. Bahrainból négy mese szerepel.

Fénypontok

Mohammad királyfi és a szárnyas paripa meséje egyrészt elbűvölő volt (repülő kastély, repülő paripa), másrészt nagyon mókás is, főleg amikor a királyfi a mostohája ellen készült vádiratot a repülő paripa hátáról szórta az emberek közé, mint egy röplapot osztó repülőgép... Szintén szerepelt szárnyas paripa A csodamadár meséjében, aminek egy nagyon szimpatikus vadászfiú volt a főhőse. Egy csodálatos madár segítségével a vadászfiú teljesítette egy kedves herceg kívánságait (még a menyasszonyát is megszöktette neki), és jó barátságban élt a madárral és a herceggel is életük végéig.
Mókásan indult A varázslatos tojások története, melyben egy férj véletlenül megette a felesége meddőség elleni gyógyszerét, terhes lett, és egy lánynak adott életet. A lányt kitette a vadonba, ahol gazellák nevelték fel, majd egy herceg rátalált, és feleségül vette.
Szép volt az az eredetmonda, mely szerint a bahraini források lehullott csillagok helyén születtek.

Kapcsolatok

Az erdész lánya sok más olyan mesére emlékeztetett, melyekben egy asszony álruhában háromszor egymás után elcsábította a saját férjét (többek között Szicíliából olvastam hasonlót). Aziz, a nagybátyja fia története erősen emlékeztetett a skandináv Szigmund és Szinfjötli legendára.

Hova tovább?
Kuwaitba!

Riina és az amazonok (Feminista Multikulti Népmesék 17.)

Ismét szerda, ismét Feminista Multikulti Népmesék! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból válogatok. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg a Móra kiadónál. És természetesen ebből a sorozatból is készül könyv :)

Származási hely: Salamon-szigetek (Malaita)

A történet

Kép a Rejected Princesses oldalról

Két asszony a tengerparton sétál, amikor két gosile lecsap rájuk, és elragadja őket. A gosilék szellemek, akik repülni tudnak, félelmetes erejük van, és nyers emberhúson élnek. A két asszonyt egy sziklára épült házba viszik a tenger közepén. Először meg akarják enni őket, de a nők annyira sírnak, hogy inkább megtartják őket rabnak.
Időközben az asszonyok férjei hatalmas jutalmat hordanak össze annak, aki vissza tudja hozni a feleségeiket. Száz kenuval indulnak útnak a férfiak a mentőakcióra, de amikor a szellemek elragadnak és felfalnak közülük kettőt, az egész flotta visszafordul.
A hívásra váratlan jelentkező érkezik: Riina, egy szőke hajú harcos asszony, nőkből álló csapatával. Eleinte senki sem hiszi, hogy elég erős a gosilék legyőzéséhez, de ő állítja, hogy egy férfi gosilének is el tudja törni az állkapcsát. Útnak is indul a kenujával és a társnőivel a szellemek szigetéhez. A két gosile útközben megtámadja őket, de Riina legyűri az egyiket, megkötözi a kenu aljában, és kifaggatja, miben rejlik az ereje. Amikor megtudja, átlép az erőt rejtő tárgyakon, és "asszonyi lényével megpiszkítva őket" elveszi a szellem erejét. Ezek után hízeleg neki és barátságot ajánl, amiért a gosile segít neki bejutni a sziklán álló házba. Riina ott is olyan helyekre ül le, ami asszonyoknak tabu, és amikor a két gosile rátámad, megöli őket a bumerángjával.
Az amazonok diadalmasan hazatérnek a megmentett asszonyokkal, és felveszik értük a jutalmat.

Mitől feminista?

Nem csak attól, hogy erős, önálló női harcosok szerepelnek benne (akik ráadásul csapatként dolgoznak), hanem mert ennek a mesének tényleg ők a hősei. Világviszonylatban kevés az olyan amazon-legenda, amely nem a harcos nők legyőzésével, eltűnésével vagy férjhez menésével végződik. Riina és csapata győzedelmeskedik ott, ahol a férfiak elbuknak, és megkapják érte az őket illető jutalmat. A jutalmat csapatként veszik át és osztják el, bár Riina maga külön ajándékot is ér, egy házi szellemet.

Különösen érdekes mozzanat, hogy Riina a tabuk döntögetésével arat győzelmet az emberevő szellemek felett. Az első gosile erejét azzal veszi el, hogy átlép a varázstárgyai felett (asszonyoknak sok kultúrában tilos az ilyesmi), a másodikat pedig azzal dühíti fel, hogy olyan helyekre ül le a házban, ahová asszonynak nem szabad. Riina tisztában van a szabályokkal, és megtöri őket, hogy előnyhöz jusson az ellenségeivel szemben. (Eszembe jut, hogy első osztályos koromban, amikor a fiúk csúfoltak, rájöttem, hogy undorodnak a lányos pusziktól. Néhány nappal később behívták a szüleimet az iskolába azzal, hogy nagyokat cuppogva üldözöm a fiúkat. Szerintem remek védekezési mechanizmus volt.)
Egy másik történetből többet is megtudunk a Lumalao-sziget asszonyairól. Felbukkan Moaanawalo, Riina nővére, aki az amazonok vezére. Megtudjuk, hogy a "világos bőrű" harcos nők olyan házban laknak, amilyenben a hagyomány szerint csak a férfiaknak lenne szabad. Valódi társadalmat, közösséget alkotnak: halásznak, vadásznak, és a zsákmányukkal piacra mennek. Szövetségeket kötnek, és bosszú-hadjáratot indítanak, ha megsértik őket. Egy ponton Moaanawalo férjes asszonynak öltözik hajadon létére (szintén tabu), hogy egy furfangos tervet keresztülvigyen.

Amit érdemes átgondolni

A Kay Bauman által feljegyzett történetekben rengeteg a mély szimbolika és a kulturális utalás. A könyv rövid bevezetőt kapcsol mindegyik szöveghez, kiemelve az izgalmasabb elemeket, de európai szemmel ezek a történetek egyszerűbbnek tűnhetnek, mint amilyenek valójában. Megéri jobban beleásni magunkat Malaita világába, ha jobban meg szeretnénk érteni Riina világát is.

Források

Kay Bauman: Solomon Island folktales from Malaita (Rutledge, 1998.)
Bo Flood, Beret E. Strong, William Flood: Pacific Island Legends (Bess Press, 1999.)

Riina a Rejected Princesses sorozatban is szerepelt.

Megjegyzés

A Salamon-szigeteken valóban előfordul, hogy az amúgy sötét bőrű melanéziai nép egyes tagjai világos szőke hajjal születnek.

Kép innen

Sok furfangos asszony kis helyen (Népmesék nyomában a világ körül 166. - Katar)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

A következő néhány arab ország meséit két kötetből válogattam össze.

Folktales ​from the Arabian Peninsula
Tales of Bahrain, Kuwait, Oman, Qatar, Saudi Arabia, The United Arab Emirates, and Yemen
Nadia Jameel Taibah & Margaret Read McDonald
ABC-CLIO, 2015.

A könyv bevezetőjéből képet kapunk az Arab-félsziget országainak történelméről és kultúrájáról. Három mese szerepel Katarból.

Folktales from the Arabian Gulf
A selection of popular tales collected in the field
Dr. Fayyiz Shayyagh, Sylvia Ismail
Doha, 2003.

A kötet meséi a Gulf Folklore Center archívumából származnak, amely hat öböl-menti államból gyűjti a néphagyomány elemeit immár majdnem negyven éve. A rövid bevezetőből megismerkedhetünk a központ munkásságával, a mesék válogatásának és fordításának folyamatával, és a női főhőssel rendelkező mesék kulturálist hátterével. Külön fejezet sorolja fel a mesekezdő formulákat. Négy mese szerepel benne Katarból.

Fénypontok

Nagyon tetszett az első vitorla feltalálásáról szóló történet, melyben gyöngyhalászok rendeztek hajóversenyt a legjobb gyöngylelő-hely jogáért. Egy idegen asszony is részt vett a versenyen, és félúton felhúzott egy nagy, háromszögletű vitorlát - az elsőt, amit az emberek valaha láttak. A versenyt és a gyöngyöket elnyerte ugyan, de cserébe megtanított mindenkit vitorlát készíteni.
Nagyon tetszett, és az Ezeregyéjszakára emlékeztetett A négy asszony és a tehén története, melyben négy barátnő elhatározta, hogy megtréfálnak egy tehenet áruló embert; hárman egyre nagyobb bajba keverték, de a negyedik végül kimentette.
Egy rövid és frappáns bölcsességmese szólt arról, hogy ahol Szeretet van, ott megjelentik Siker és Bőség is (miután a Szeretet nevű vándort invitálták be az emberek a házukba).

Kapcsolatok

A kedves hal az Emírségekhez hasonlóan Hamupipőke-verzió volt, majdnem teljesen ugyanolyan. Az aranytehén meséje más olyan történetekhez hasonlított, ahol egy lány elrejtőzött (jelen esetben egy arany tehénben), és csak titokban jött elő, míg egy királyfi le nem fülelte. A tüskebokor meséjében ismét felbukkant a mediterrán Bazsalikomlány figurája, aki egy férfival feleselve bizonyította a furfangosságát.
Assoom és Arooy, a két bárány klasszikus láncmese volt, amelyben egyikük meg akarta etetni a másikat a farkassal - mire azonban az állatok és emberek sorozata rávette egymást a cselekvésre, a farkas célt tévesztett, és tanulságos módon magát az árulót falta fel.

Hova tovább?
Bahrainba!