Mesék az ív alatt 9 - A könyvtár nemzetközivé lesz

(Central Library goes International)
Szombat reggel ismét (immár sokadszorra) a belváros felé vettük az irányt - fellépésem volt, méghozzá ezúttal teljesen egyedül, St. Louis városi könyvtárában, egyelőre fogalmam sem volt, miféle közönségnek. Marylin kirakott az autóból a gigantikus épület hátsó bejáratánál, és besétáltam; a könyvtárosok nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadtak, és felvázolták a haditervet.
Amitől kis hiján a szemeim is keresztbe álltak.
A könyvtárban Nemzetközi Nap zajlott, mesemondással, zenével, kézművességgel és minden egyébbel (elsősorban a gyerekkönyvtár szervezésében, ahová én is érkeztem) - én voltam a "magyar különlegesség", és Baba Jamalra is ugyanez a sors várt az "afrikai sarokban". A könyvtárosok roppant lelkesen minden meséléshez szerveztek a gyerekeknek kézműves foglalkozást is - kis afrikai sapkákat és tamburint lehetett késziteni (ez utóbbi volt a magyar szekció... kis csengettyűkkel és szines filcmintákkal, amiknek ugyan köze nem volt a magyar motivumokhoz, viszont volt köztük pillangó és pók, amiket le is nyúltam, mert tetszettek) (egy napig gondolkodtam, hogy én mit ajánlottam volna magyar kézművességnek, ha előre tudok a dologról...). Akartak kitenni az asztalra magyar mesekönyveket is, amiket a gyerekek olvashatnak, de ezeknek sajnálatos módon Amerika ugyancsak hiján van; futottam egy gyors kört a népmese szekcióban és leemeltem még kettőt, amit ők nem találtak meg (érthető módon a csodaszarvasra csak én kaptam fel a fejem).
Ami a közönséget illeti, egy rakat totyissal és kisbabával volt dolgom; a számitógépek körül tobzódó tinédzserek vidáman beszélgettek velem, kérdezgettek mindenfélét, de a mesesarokba leülni már derogált nekik. A totyisok három mese után már nem birtak megülni a pelenkájukon, igy aztán futni hagytam őket, és a délelőtt hátralévő részét azzal töltöttem, hogy jobbnál jobb népmeséket vadásztam össze a gyerekkönyvtárból (a gyűjtemény gyöngyszeme "A lázadó hercegnő", ami azonnal bekerült a nagy kedvencek közé - középkori zsidó mese). Sétáltam egy kört a könyvtárban is (ami kb. a mi Nemzeti Múzeumunk szorozva kettővel); a bejárati lépcsőkön egy Mardi Gras dobzenekar tartott irtó jópofa, hangulatos koncertet (egy csomó jó fej ember megfelelően szines és hippiszerű öltözetben).
A kedvencem azonban a bejárati csarnok dekorációja volt, ahová a Nemzetközi Nap örömére tárolókat helyeztek el, minden tárolóban már ország tárgyaival és képeivel. Volt Japán, Ecuador, Bahamák, Kanada és Európa...