Még egy kör David Gonzalez. Most hallgathattuk fél órán keresztül, volt ideje kibontakozni; ime a főbb információk:
1. Isteni, mély hangja van. Az a fajta, amit szivesen hallgat az ember jó darabig, függetlenül attól, miről beszél...
2. Vérbeli zenész, az a fajta, aki kiiratkozik az iskolából, hogy zenélni tanuljon, aztán kiiratkozik a zeneiskolából, hogy zenélhessen... gitáron, természetesen. Santana után szabadon. Huh.
3. Arra is rájöttünk, miért az a bele-kell-halni-a-művészetbe fajta: mesemondóként dolgozik, de képzettségére nézve a szakterülete a zeneterápia, és nem is áll a kettő egymástól messze. Gyerekeket "gyógyit" zenével és mesékkel. Nagyon empatikus, intuitiv (meg még két-három nagyon tudományosan hangzó jelző) alkat. Az ezzel kapcsolatos élményeiről mesélt. Az utolsó történet kiütött egy kissé. Le a kalappal minden mesemondó előtt, aki tesz valamit a világért...
2007. október 13., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése