Időutazás

Már csak kettőt alszunk!

(Vagy, ha rajtam múlik, egyet se... tegnap tűzriadó, ma meg a spanyol mesék tartanak ébren, holnap két órát kéne tolnom legalább részben spanyolul a kölyköknek... rögtön más a helyzet, ha egy anyanyelvű tanár előtt kell remekelni...)

(Témához kapcsolódva: fél nap se telt el, és kicsi trickster már visszamondta az összes történetemet, legalábbis a tanárok szerint. Az is kiderült róla, hogy Jack-nek hívják. Mert mi másnak, most tényleg? :)

Ma nagyon remek töriórát tartottunk; az első felében csatlakozott hozzánk egy norvég professzor, aki mellesleg mesemondó, és a fesztiválra érkezett, tessék róla példát venni; az óra második felében pedig megnéztünk egy dokumentumfilmet, ami a Fesztivál 10. évfordulójára készült 1982-ben. Fura egy élmény volt, főleg amikor belegondoltam, hogy én még akkor nem is éltem, és azok az emberek, akiket én hallottam mesélni Jonesborough-ban 4 évvel ezelőtt, már akkor is tíz éve fellépők voltak... nagyon fiatal, tündérlányszerű Heather Forest; fekete bajszú Ed Stivender; vidám és színes Brother Blue, akit még a kamera sem tudott befogni; zöldfülű Donald Davis, a nagymester; Ray Hicks, a hegyi öreg, mindenkinél egy fejjel magasabb; harsány és zseniális Gamble Rogers, aki nem sokkal később belefulladt a tengerbe, amikor megpróbált valakit kimenteni. Szinte viccesen fiatalok valamennyien, csíkos sátrak, óriási szemüvegek és hippik között, amint együtt ünneplik a Fesztivál tizedik évét. Nem is sejtik még, milyen sokáig fog Jonesborough legendája élni...
Egészen kellemes, másfél órás időutazás volt, sok mesével; rengeteget nevettünk. A többiek a legtöbb hírességet most hallották először, képernyőről. Kezd eluralkodni rajtuk a fesztivál előtti izgalom.
Holnap este Story Night, a fesztivál előestéje. Többek között fellép Andy Offutt Irwin! Dobpergés, dobpergés...